Nem könnyű szabadulni a lakásbiztosításoktól

Folyamatosan vadásszák az új lakásbiztosításos ügyfeleket a biztosítók, az ajánlatok pedig csábítóak. Alacsonyabb díjat kínálnak a régi biztosítóénál, esetleg kedvezményt ígérnek a lakáshitelből, ha vált az ügyfél. A derekukat beadók közül később viszont jó néhányan megdöbbennek, amikor kiderül: hiába kötöttek az új cégnél szerződést, a régi biztosítójuk is követeli a díjakat.

„10-15 évvel ezelőtt elterjedt általános vélekedés volt, hogy elég nem fizetni a lakásbiztosítás díját, és komolyabb következmény nélkül törlődik a szerződés” – mondja Török Miklós, a Groupama főosztályvezetője. A módszerrel ma is sokan élnek, a megszűnő szerződések 30-50 százaléka az elmaradt díjak miatt törlődik. Szabályosan azonban a lakásbiztosításokat is csak évfordulóra lehet felmondani: az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal kell írásban jelezni a biztosítónál, hogy nem igényli tovább az ügyfél a szolgáltatást.

A díjnemfizetés is járható út, csak sokkal drágább ennél, a biztosítók ugyanis arra törekszenek, hogy az elmaradt díjakat is behajtsák.
A lakásbiztosítási piac legnagyobb szereplője az Aegon, a Magyar Biztosító Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 2014 végén csaknem 900 ezer lakossági vagyonbiztosítási szerződésük volt. Ők sem engedik el simán a nem fizető ügyfelet. A lakásbiztosítási szerződéseik éves díjúak, csupán kedvezmény, hogy megengedik a havi, negyedéves vagy féléves díjfizetést is. Ha egy részletekben fizető ügyfél év közben nem teljesít rendesen, megszegi a szerződéses feltételeket, és számolnia kell a következményekkel is – figyelmeztet Sáfár Éva termékmenedzser.

A többi biztosító is igyekszik érvényesíteni az elmaradt díjakat olyan mértékben, amilyet a jogszabályok lehetővé tesznek. Ebből a szempontból különbség lehet a régi és az újabb ügyfelek között: a régi Ptk. alapján, vagyis a 2014. március 15. előtt kötött szerződésekre más szabályok vonatkoznak, mint az újakra – hívja fel a figyelmet a Köbe. A régi szerződésekben ugyanis még szerepelt az úgynevezett respíró, vagyis egy olyan időszak, amikor a biztosító vállalta a kockázatot akkor is, ha az ügyfél tartozott, késett a díjakkal. Ez az időszak két-három hónapos is lehetett.

A nem fizető szerződések emiatt csak a díj esedékességét követő három-négy hónap múlva szűntek meg, a biztosító ekkora díjat követelhetett. Az új Ptk. szerint nincs ilyen időszak, a biztosító így két utat választhat: megszünteti a szerződést visszamenőleg, amióta nem fizetik a díjat, és békében elválik az ügyféltől, de dönthet úgy is, hogy perelni kezdi a teljes éves díjat.

Utóbbi esetben az ügyfélnek valószínűleg fizetnie kell majd. Az sem járható út, hogy kéri az új biztosítás megszüntetését, a szerződést ugyanis csak évfordulóra mondhatja fel, így két biztosítást kell majd fizetnie. Az is érdekes szituációt eredményezhet, ha az ügyfélnek kára keletkezik, és közben két biztosítása is van. A régi Ptk. szerint egyszerre csak egy lakásbiztosítás lehetett érvényben, most viszont párhuzamosan futhat kettő is, és bármelyik biztosítótól kérhet kártérítést az ügyfél – mondja a Signal szakértője. Igaz, ha ahhoz a céghez fordul, amelyiknek éppen nem fizet, az a kártérítési összegből levonhatja az elmaradt díjat.