A patikusok akár 20 milliárd forintot is veszíthetnek a cafeterián

Keményen küzdenek az érdekeikért az egészségpénztárak, miután a cafeteria-rendszer jövő évre tervezett változása miatt komoly bevételkieséssel számolhatnak. Legutóbb a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK) fogott össze az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), hogy közösen lobbizzanak a kormánynál a pénztári szolgáltatások vonzóbbá tételéért. Az erről szóló megállapodást tegnap írta alá Hankó Zoltán, a gyógyszerészkamara és Kravalik Gábor, a pénztárszövetség elnöke. Jövőre az egészségpénztári hozzájárulások munkáltatói terhe nőni fog.

Az idén csupán 34,51 százalék a közteher egy kedvezményes, évi nettó 200 ezer forintos kereten belül, jövőre viszont csaknem 50 százaléknyi sarcot kell majd fizetniük a cégeknek, ha béren kívüli juttatást akarnak fizetni munkavállalójuk egészségpénztári számlájára. Az egészségpénztár emellett egy nagyon erős versenytársat is kap azzal, hogy 100 ezer forintnyi készpénzt is adhat a munkáltató, amelynek adóterhe ráadásul a kedvezményesebb 34,51 százalékos kategóriába esik majd.

A jegybank adatai szerint a tavaly mintegy 46,7 milliárd forintnyi egészségpénztári tagdíj kétharmadát fizették a munkáltatók, és csak a maradékot tették ehhez hozzá a munkavállalók. A kasszák arra számítanak, hogy a munkáltatói rész jövőre 20-25 százalékkal esik vissza a tervezett változások miatt. Ez azt jelenti a jegybank adatai alapján, hogy 6-7 milliárd forintnyi tagdíjkieséssel kell számolniuk, ami egyúttal egy bő félmilliárd forintos működésibevétel-csökkenést is jelenthet. A szektor tavalyi működési kiadásai 4,44 milliárd forintot tettek ki, a működési bevételekről a jegybank nem közölt adatot.

A gyógyszertárakkal összefogva a pénztárak most azt szeretnék elérni a kormánynál, hogy az egyéni pénztári befizetések adójóváírását a jelenlegi 20-ról 30 százalékra emeljék. Ezzel talán lehetne ösztönözni a munkavállalókat arra, hogy az elmaradó munkáltatói hozzájárulásokat legalább részben pótolják. A gyógyszertáraknak is fontos lenne, hogy megmaradjon az egészségpénztári rendszer, a pénztári egyenlegek kétharmadát ugyanis a patikákban költik el. Ha változik a cafeteriaszabályozás, az MGYSZ becslései szerint 10-20 milliárd forinttal csökkenhet a gyógyszertárak forgalma – mondta Sohajda Attila alelnök.

A patikák emellett azt is szeretnék, ha a gyógyszertári vásárlás szakértői árusítás keretében igénybevett szolgáltatásnak minősülne, és korlátozás nélkül el lehetne számolni egészségpénztári számlára. Vagyis ha jövőre az olyan cikkeket is meg lehetne vásárolni a patikákban egészségpénztári kártyával, amelyeket ma nem, például az étrend-kiegészítőket. Lapunk felvetésére, hogy akár versenykorlátozásnak is számíthat, ha ugyanazt a terméket egy patikában meg lehet venni az adókedvezménnyel támogatott pénztári keretből, míg egy drogériában már nem, Hankó azt válaszolta, erre valószínűleg lehet megoldást találni.

Lapunk információi szerint a gyógyszerészek mellett a pénztárszövetség más szövetségeseket is keres, hogy lobbizzon a céljai elérése érdekében. Több szakmai szervezettel és intézménnyel állapodhatnak meg a következő napokban.