Arattak a hazai blue chipek

Pazar első fél éven vannak túl a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) szereplő társaságok. Ez annak ellenére kijelenthető, hogy 43-uk közül lapzártánkig csak kilencen tették közzé gyorsjelentésüket. Ám utóbbiak között ott van mind a négy, a BÉT csaknem teljes forgalmát adó blue chip, a Mol, az OTP Bank, a Magyar Telekom és a Richter. Az általuk együttesen elért 313,5 milliárd forintnyi 2016 első hathavi adózott nyereség közel 75 százalékkal több az előző év azonos időszakáénál.

Igaz, ez jórészt egyszeri tételeknek tudható be. Mindenekelőtt annak, hogy az idén kevesebb különadót kell fizetniük, mint 2015-ben. Ahhoz, hogy az OTP a válság 2008 őszi kirobbanása óta nem látott profitot ért el, az is hozzájárult, hogy értékesítette a Visa Europe-ban lévő részvényeit, ez tette ki a profitja ötödét. A Mol számára pedig az jelentett könnyebbséget, hogy az idén már nem terhelték akkora leírások, mint a tavalyi negyedik negyedévben.

Az egyszeri tételektől megtisztított adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmények (EBITDA) sem festenek azonban rosszul. A KBC Equitas szerint az OTP már az idén elérheti az európai bankszektorban kimagasló, 15 százalék feletti sajáttőke-arányos megtérülést, főként akkor, ha javít operatív teljesítményén. A mostani szép számok ugyanis alapvetően a céltartalékolás csökkenésének köszönhetők. A Molnál pedig az biztató, hogy a két legfontosabb szegmense, vagyis a feldolgozás-kereskedelem és a kutatás-termelés hozott kellemes meglepetést, igaz, a gázüzletág csalódást okozott, ám ez a szegmens kevésbé hangsúlyos üzletág az energetikai csoportban. A Richter első féléves árbevétele és nettó profitja is erős lett, ráadásul egyelőre a szorosan figyelt költségtényezők is kedvezőbben alakulnak, mint ahogyan azt a gyógyszercég korábban prognosztizálta. Az Esmya értékesítése továbbra is dinamikusan nő, és a Vraylarról (cariprazine) érkező első számok is biztatóak. Igaz, a kedvező összképet rontotta a cég augusztus 5-i bejelentése, miszerint a cariprazine egy újabb vizsgálatban nem bizonyult lényegesen hatékonyabbnak, mint a placebo. Továbbra is pozitívak a Telekom háttérben zajló folyamatai, ráadásul a menedzsment megerősítette a korábban kitűzött éves eredmény- és osztalékcélját. Ez utóbbi szerint az idei 15 forinttal szemben akár már jövőre 25 forintnyi nyereség juthat egy részvényre, ami a 441 forintos pénteki záróárfolyam alapján közel 5,7 százalékos éves bruttó hozamnak felel meg.

Összességében tehát a blue chipek gyorsjelentései alátámasztották a BÉT idei felértékelődését. A BUX, amely több mint 97 százalékban ezekből a részvényekből áll, június végén több mint 10 százalékkal állt magasabban, mint az év elején, és azóta még további közel 5 százalékot emelkedett. Ha pusztán azt a hüvelykujjszabályt nézzük, hogy a részvények árfolyama hogyan aránylik a kibocsátó cég saját tőkéjéhez, akkor az OTP és a Richter papírja túlértékelt, a Molé éppen annyit ér, mint ami a saját tőkéből következne, míg a Telekom valamivel kevesebbet. Szigorúan a számok alapján tehát csak a távközlési cégtől várható felértékelődés, és az elemzők az osztaléksztori miatt egy éven belül akár 510 forintos árat is elképzelhetőnek tartanak. Ám a kilátásokat is figyelembe véve a többi blue chiptől is drágulhat még, igaz, ennek mértéke a Telekoméhoz képest kisebb mértékű lehet.