Csúcson a forint

Utoljára április végén volt olyan erős a forint, mint most. Az euróért múlt pénteken már kevesebb mint 309 forintot kellett fizetni a bankközi devizapiacon, és hétfőn is megtartotta előnyét a hazai fizetőeszköz. A június 23-ai Brexit-népszavazás után még hirtelen 318-ig esett a forint, azóta azonban fokozatos a felértékelődés.

A Brexit óta erősödnek a kockázatos eszközök – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere rámutatott: a részvénypiacok, a vállalati és a feltörekvő piaci kötvények is jól teljesítenek, hiszen a világ vezető jegybankjai a növekedési félelmekre válaszolva folytatták az élénkítési programokat.

Nem csak hogy erősödik a forint, hanem nagyfokú stabilitást is mutat, ami korábban egyáltalán nem volt rá jellemző. Kiss Tamás, az Equilor Private Banking üzletágának szakértője elemzésében rámutatott: utoljára a világgazdasági válság kitörése előtt, tíz éve volt olyan alacsony a volatilitás (vagyis az árfolyam ingadozása), mint most. A forint a többi régiós és feltörekvő piaci deviza árfolyammozgását tekintve is kiszámíthatóvá vált.

„A forint árfolyamának volatilitása az elmúlt időszakban tovább csökkent, amiben többek között szerepet játszott, hogy a Brexit-szavazás óta sem a világgazdaságból, sem pedig a itthonról nem érkeztek jelentős piacbefolyásoló hírek” – mondta lapunknak Kiss Tamás. Hozzátette, a nyári hónapokban a csökkenő piaci forgalom miatt az átlagosnál alacsonyabb árfolyam-ingadozás tapasztalható.

Bebesy Dániel szerint a legnagyobb hatása annak van, hogy Magyarország óriási finanszírozási többlete folyamatosan erősíti az árfolyamot. Az idei év első felében 5,3 milliárd eurós külkereskedelmi többlet alakult ki, ami 1 milliárddal meghaladja az egy évvel korábbit. Elemzők rekordtöbbletre számítanak az év egészében, miután az exportnövekedés az év második felében is fennmaradhat. Bebesy úgy véli, ha nem történik semmi a nemzetközi piacokon, a forint akkor is erősödik.

Ezzel akar szembemenni a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely a rövidebb kamatokat szeretné alacsony szintre nyomni. A bankközi Bubor kamata és a diszkontkincstárjegyek hozama már a 0,9 százalékos alapkamat alatt áll. „Arra számítok, hogy az MNB szeptemberben nagyon agresszív küszöböt határoz meg a 3 hónapos betétre, miután a forint a kritikus 310-es árfolyam alá esett” – emelte ki Bebesy. A jegybank úgy alakítja át monetáris politikáját, hogy az irányadó eszközhöz való hozzáférést korlátozni fogja, így a bankok nem nála fogják parkoltatni a pénzüket. Jelenleg 1800 milliárd forintot tartanak a 3 hónapos betétben, az év elején 3000 milliárd is volt az állomány. Bebesy szerint a likviditás további kiszorításával még alacsonyabb szintre csökkenhetnek a rövid kamatok.

„Nem biztos azonban, hogy az MNB érdemben gyengíteni tudja a forintot” – vélekedett a Budapest Alapkezelő szakértője. Negatív kamatot nem szeretnének, miközben az intervenció sem megoldás. Ez utóbbi ugyanis növelné az MNB mérlegét a tartalékok emelkedésén keresztül, noha éppen csökkenteni szeretnék. A jegybanknak a kamatok összenyomásán keresztül sok eszköze nem maradt. „Próbáltak hatni a fiskális politikára, hogy ne legyen olyan alacsony az államháztartási hiány, de ez nem rontotta a forint helyzetét” – emelte ki Bebesy. „A nagy külső finanszírozási többlet, ami támogatja a forintot, mindent felülír.”

Kiss Tamás úgy látja, hogy a 310–315-ös árfolyam – az elmúlt egy évet figyelembe véve – egyensúlyinak is tekinthető, ebben azonban a szeptember változást hozhat. Az MNB akár már ekkor újabb monetáris lazító intézkedéseket jelenthet be – vélekedett. Ellentétes irányú mozgást, vagyis erősödést válthat ki, ha a Standard & Poor’s (S&P) kiemeli Magyarországot a befektetésre nem ajánlott kategóriából. Ez esetben a hazai fizetőeszköz árfolyama akár a 300-305 közötti sávba is erősödhetne. A szakértők döntő többsége azonban az S&P-től nem vár felminősítést a jövő hónapban esedékes döntéskor, miután ez a hitelminősítő a legszigorúbb Magyarországgal szemben. Arra jóval nagyobb az esély, hogy a Moody’s novemberben lép. Ekkor már két hitelminősítő tarthatja befektetési kategóriában az országot (a Fitch már megadta ezt), ami azokat a befektetőket is idevonzhatja, amelyek nem vehetnek bóvlikötvényeket.

Sokan gyengülésben bíznak

Az ügyfelekkel, cégvezetőkkel való beszélgetés során Kiss Tamás azt tapasztalja, sokan vélekednek úgy, hogy biztosan gyengülni fog a forint árfolyama, és egyszer csak elszáll. Az Equilor szakértője elemzésében hangsúlyozta, természetesen ezt sem lehet kizárni, jelenleg azonban nem gondolja, hogy ettől kellene tartani. Ettől függetlenül ténylegesen cél lehet a hazai valuta folyamatos, kicsit talán csúszóleértékelésszerű gyengítése, ennek eszközei lehetnek a 310 alatti szinteknél tapasztalt szóbeli intervenciók, vagy akár a további lazító intézkedések. A vállalatvezetők és az ügyfelek egy része inkább a forint gyengülésében bízik – mondta Kiss Tamás –, ezt alátámasztja az elmúlt években kirajzolódó trend, amely év végén–január elején inkább gyengébb forintot hozott.