Idén csak a Duna House mehet a BÉT-re

Már csak két és fél hetet kell várni, hogy megkezdődjön az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. nyilvános részvénykibocsátása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) június végi engedélye értelmében szeptember 26-tól október 17-ig lehet majd jegyezni az alternatív villamosenergia-szolgáltató papírjaiból, s a Világgazdaság értesülése szerint egyelőre nincs olyan körülmény, amely ezt veszélyeztetné. Legalább 25 ezer, legfeljebb 250 ezer darab új részvényt bocsát ki az Alteo, de ha a maximális mennyiségnél is többre lenne vevő, akkor a 78,96 százalékos tulajdonosánál, a Wallis Asset Managementnél lévő 1 381 995 darabból is elérhetővé tesz 650 ezret a befektetők számára. Hogy milyen áron, azt a napokban teszi közzé a társaság.

Az Alteo már 2010 októberétől szerepel a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), de csak a legalacsonyabb forgalmú részvényeket gyűjtő „T” kategóriában. Közkézhányada augusztus végén 15,55 százalékos volt, forgalma pedig elenyésző, tegnap például mindössze 300 üzletet kötöttek rá, alig 1,5 millió forintos összértékben.

Meg kell becsülni az Alteo közelgő részvénykibocsátását, hiszen az ilyen tőkeemelés az elmúlt években ritka volt, mint a fehér holló. S bár a BÉT-ben tavaly novemberben 75 százalékos többségbe került (részesedését a napokban 81 százalék fölé emelt) MNB március elején meghirdetett ötéves stratégiájának alapvető célja, hogy a magyar vállalatok növeljék a tőzsdei forrásbevonást, az idén az Alteo mellett legfeljebb a Duna House bocsáthat ki nyilvánosan részvényeket – új szereplőként a tőzsdén. Az óvatos megfogalmzás azért indokolt, mert az ingatlanközvetítő cég egy évvel ezelőtt már kézzelfogható közelségbe került a BÉT-hez, ám akkor egy jogszabályváltozás – amely 2 százalékban maximálta a 2016. március 21. után szerződött hitelek utáni jutalékot, ami a változtatás előtt átlagban meghaladta a 4 százalékot – miatt visszakozott. Azóta a társaság kezelte ezt a helyzetet – állította a menedzsment éves beszámolójában –, így nincs akadálya a Duna House börzére lépésének. A cég részvényeinél a tőzsdei bevezetés határidejét a BÉT júliusban további fél évvel, 2016. december 31-ig meghosszabbította.

A tavalyi másik nagy visszalépő, a nemzetközi fuvarozással foglalkozó Waberer’s International is újra nekifutna a BÉT-nek, de csak jövőre – közölte június végi sajtótájékoztatóján az alapító Wáberer Györgyöt kivásárló, ezzel tulajdoni részesedését 56,8-ről 97,1 százalékra növelő Mid Europa Partners kockázatitőke-befektető. Első körben csak a részvények egy részét vinnék a tőzsdére, méghozzá Budapesten, de nem zárták ki, hogy másik börzén is megjelenjenek.

Bizonytalanabb a nagy WizzAir-hazacsalogató akció kimenetele. Mint azt a Világgazdaság néhány napja megírta, a BÉT a KPMG segítségével gyűjti az érveket ahhoz, hogy a 2015 februárjában a londoni tőzsdét választó, magyarok által alapított fapados légitársaság beleegyezzen abba, részvényei egy részével Budapesten is kereskedni lehessen. Ám még ha igent is mondana a WizzAir, papírjai keresztjegyzésére az idén még aligha kerülhet sor.

A világ minden táján népszerű tőzsdei cégnek számító bankok magyarországi képviselői közül biztosra vehető a Gránit Bank és az MKB Bank tőzsdei bevezetése, miután tulajdonosaik már kinyílvánították e szándékukat. Ám a Gránit részvényei 2017, míg az MKB-é 2019 előtt aligha kerülhetnek a BÉT-re. A kormányzatban szintén tőzsdei aspiránsként kezelt Budapest Bank privatizációjáról pedig még döntés sem született.