Veszélyeket rejt a dollár erősödése

Az elmúlt hetek a dollár szárnyalásáról szóltak, a dollárindex 2003 óta nem látott magasságba emelkedett. Az erősödésen nem lehet csodálkozni, szinte biztos, hogy a Federal Reserve kamatot emel a nyíltpiaci bizottság decemberi ülésén, miközben másutt még marad a laza monetáris politika. Hiába várták sokan, Donald Trump elnökké választása után nem tartott sokáig a részvénypiaci pánik, sőt az amerikai tőzsdék új történelmi csúcsokra emelkedtek. De ha a dollár tovább erősödik, az véget vethet 2017-ben a részvénypiaci szárnyalásnak.

Az egyik ok, hogy ez lefelé nyomja a dollárban denominált nyersanyagok, például az olaj árfolyamát, ami begyűrűzik az olajvállalatok és nyersanyagcégek eredményeibe. Pedig a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon lehet 2015 első negyedéve óta az első, amikor az S&P 500 indexben szereplő cégek összesített profitja ismét emelkedik, és ez annak tudható be, hogy a nyersanyagárak stabilizálódtak. Az olaj árfolyama most 50 dollár környékén mozog, míg az év elején még 27 dolláron állt.

Trump protekcionista gazdaságpolitikája elméletben kedvez az amerikai cégeknek, de nem szabad elfelejteni, hogy sok ottani blue chipnél jelentős az exportbevételek súlya. A GM például már több autót ad el Kínában, mint az Egyesült Államokban, a McDonald’s bevételeinek pedig csak a harmada származik az USA-ból. És ha a forgalom nagy része külföldi devizában képződik, akkor az erős dollár negatív hatással van az eredményekre. Egyes fejlődő országok devizája – például a mexikói peso vagy a brazil real – különösen nagy elmozdulásokat szenvedett el a dollárral szemben, ami miatt még kevésbé versenyképesek az amerikai termékek ezekben az országokban.

Hitelezési oldalról az erős dollár és az emelkedő kamatok korlátozzák a vállalatok hitelfelvételi lehetőségeit, így kevesebbet költhetnek tőkeberuházásokra vagy akvizíciókra, ami a jövőbeli növekedést veszélyezteti. A múltbeli tapasztalatok nem sok jót ígérnek: 2014 végén, 2015 elején például jelentősebb erősödést produkált a dollár, a tőzsdei befektetők nem zártak túl jó évet, a részvényindexek nagyjából ott fejezték be a 2015-ös évet, ahol kezdték.

Amikor erős a dollár, akkor az olyan cégek papírjai jelenthetnek menedéket, amelyeknél viszonylag kicsi a külföldi bevételek súlya. Ilyenek például a távközlési szolgáltatók, a közszolgáltatók és az ingatlancégek, amelyeknél 80-90 százalékot tesznek ki az USA-ból származó bevételek. Az információs technológiai szektorban, a nyersanyag-, illetve az energiaiparban dolgozó vállalatok viszont megszenvedik a robusztus dollárárfolyamot.