Új esélyhez jutott a Monte dei Paschi di Siena

Még nem mondott le eredeti tőkeemelési terve véghezviteléről az olasz Banca Monte dei Paschi di Siena (MPS), azt követően sem, hogy az eurózóna bankjainak legfőbb felügyeleti szerve, az Európai Központi Bank (EKB) égisze alá tartozó Egységes Felügyeleti Mechanizmus a Reuters értesülése szerint elutasította az olasz bank vezetésének azt a kérését, hogy 2017. január 20-ig hosszabbítsák meg az EKB által eredetileg ez év végére kitűzött határidőt. Az összesen ötmilliárd eurós tőkeemelésre kényszerülő MPS-nek eddig nagyjából egymilliárd eurót sikerült összeszednie – ekkora értékben vállalták a bank egyes intézményi befektetői, hogy kötvényeiket részvényre cserélik. A fennmaradó részből egy- vagy kétmilliárdot vállalna a katari szuverén vagyonalap, a többit pedig – az MPS eredeti tervei szerint – a JPMorgan és az olasz Mediobanca befektetési bank aláírói közreműködésével tőzsdén szednék össze.

A katari alap korábban azt jelezte, hogy az olasz politikai helyzet rendeződéséig nem akar beszállni: ebben segíthet, hogy Sergio Matta­rella államfő a pártokkal való konzultáció után tegnap kormányalakítással bízta meg Paolo Gentiloni eddigi külügyminisztert. Gentiloni a balközép Demokrata Párt kemény magjához tartozik, így szakértők szerint van esély arra, hogy viszonylag gyorsan felálljon az új kormány azt követően, hogy Matteo Renzi miniszterelnök lemondott az alkotmánymódosításról szóló december 4-i népszavazás után, ahol a nemek győzelmét személyes vereségeként könyvelte el.

Az EKB azután szabott ez év végi határidőt a sienai banknak tőkehelyzete megerősítésére, hogy az katasztrofálisan szerepelt az idei európai banki stresszteszten, úgy, hogy az elmúlt négy évben már mintegy 8 milliárd eurónyi tőkeemelés eredménye veszett kárba – az idén mintegy 85 százalékos árfolyamzuhanást produkáló MPS piaci értéke 630 millió euró körül van. Mérlegfőösszege alapján azonban még mindig a harmadik legnagyobb olasz bank, mintegy 40 ezer kisbefektetőnek számító kötvénytulajdonossal, akiknek egy része a válság idején váltotta át betétét MPS-kötvényre, akkor előnyösnek tűnő konstrukció keretében (most mintegy 2 milliárd eurónyi papírjuk van). Azóta azonban életbe lépett az új uniós szabályozás – éppen a válság idején más országokban, adófizetői pénzből finanszírozott állami mentőak­ciók miatt –, amelynek értelmében csak akkor lehet állami segítséget nyújtani egy európai banknak, ha annak kistulajdonosai is vállalják a maguk részét (vagyis csökkentik a kötvények értékét). Olasz sajtóértesülések szerint olyan forgatókönyv is van, hogy a héten a nem intézményi kötvénytulajdonosoknak is lehetővé teszik papírjaik részvényre váltását (értékcsökkentés nélkül), ez esetben el lehetne kerülni az állami segítségnyújtást.