Húszezer felett jár a Dow Jones

Átlépte a lélektani fontosságúnak tekintett 20 ezer pontot a világ egyik legfontosabbnak tartott tőzsdeindexe, a Dow Jones a szerdai amerikai tőzsdenyitás után. A részvénypiacok szárnyalása azután gyorsult fel, hogy novemberben Donald Trump megnyerte az elnökválasztást – s a befektetők és az elemzők a gazdasági növekedés felpörgetését várják tőle. Trump infrastrukturális beruházásokat hirdetett, emeli a költségvetés kiadásait, adócsökkentéseket tervez és a pénzügyi szektor szigorú szabályozásán is lazít. Utóbbi ugyan hosszú távon kockázatot jelent a gazdasági növekedés fenntarthatóságára nézve, egyensúlytalanságokat okozhat a gazdaságban, rövid távon azonban nagyobb nyereséget érhetnek el a cégek.

A Dow november 8-a óta 9 százalékot emelkedett, az S&P 500 és a technológiai cégek papírjaival túltelített Nasdaq is közel ekkora erősödést könyvelhetett el. A Dow 19 ezer pontról 20 ezerre való emelkedése a második leggyorsabb ezerpontos növekedés volt az index történetében. A 30 nagyvállalat részvényindexe mindössze 42 kereskedési nap alatt tette meg ezt a „távot”, a harmadik helyen a 14 ezer pont megcsípése állt, amihez 59 nap kellett. A legfürgébb ugrást 11 ezer pontnál hajtotta végre a Dow, a szint eléréséhez 24 napos rali is elég volt. Ez a megközelítés azonban kissé csalóka: míg az ezer pontról kétezerre való növekedés duplázódást jelentett a Dow-nál, addig a 20 ezer pont már csak 5 százalékra volt a 19 ezertől.

A pénzügyi szektort érintő kedvező szabályozás és a várhatóan magasabb gazdasági növekedés miatt nem meglepő, hogy a Goldman Sachs volt a legtöbbet emelkedő részvény: a Dow az emelkedés csaknem egyharmadát köszönheti a bankpapírnak. A félelemindexnek hívott, a tőkepiaci volatilitást mérő VIX csökkent, vagyis a befektetők egyre kevésbé aggódnak.

Ha több mint száz évre visszamenőleg, az összes amerikai elnök megválasztása utáni időszakkal vetjük össze a Dow teljesítményét, akkor Trump győzelme óta láthattuk a legnagyobb emelkedést. Hasonlóan nagyot, de a mostaninál azért kevesebbet emelkedett Calvin Coolidge és William McKinley idején az index.

Több elemző azt gondolta, hogy Trump beiktatása után majd megfordulnak az indexek, mert a konkrét intézkedései visszavethetik a világkereskedelem növekedését, visszafordíthatják a reformokat az Egyesült Államokban, és a személye és a Twitter-üzenetei bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot keltenek a gazdaságban. Ezek azonban továbbra is csak félelmek maradtak, mert – habár Trump rálépett a globalizáció visszafordításának útjára – erre nem reagálnak a piacok. A következő hónapokban ellentétes hatás határozza meg a piacok mozgását: Trump gazdaságélénkítő intézkedései felfelé, míg a globális kereskedelmet és a globalizációt visszavető lépései lefelé húzhatják az indexeket. A baj csak az, hogy előbbinek a hatása már jórészt beárazódott a tőzsdék teljesítményébe, az utóbbi viszont még nem.