Janet Yellen nem szeretne lemaradni

A tőzsdéket élénkítő, a dollárt erősítő és az állampapírhozamokat megemelő keddi szenátusi nyilatkozatával megegyező állásfoglalást terjesztett elő szerdán a képviselőház illetékes bizottságában Janet Yellen, az amerikai jegybank (Fed) elnöke. Üzenetének lényege, hogy a foglalkoztatási helyzet javulása és az infláció iramának gyorsulása miatt a jegybank fokozatos szigorításra készül, s akár már márciusban meghozhatja ezt a döntést, függetlenül attól, milyen mértékű adócsökkentést és fiskális lazítást hajt végre a Trump-kormányzat. A Fed ugyanis el szeretné kerülni, hogy később esetleg meredekebb kamatpályára kényszerüljön. Az új fiskális politikáról még keveset tudni, de az új gazdaságpolitika bizonyosan befolyásolja majd a monetáris hatóságot.

A keddi és a szerdai kongresszusi meghallgatás között jelent meg a januári fogyasztói árindex (CPI), amely a vártnál is nagyobb ütemű drágulást tükröz, főként az energiaárak miatt. A havi ütem 0,6, az éves mutató 2,5 százalékkal emelkedett, míg az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció 2,3 százalékkal magasabb értéket mutat. Decemberben 0,3, 2,1, illetve 2,2 százalékos inflációt mért a munkaügyi minisztérium statisztikai részlege. A jegybank a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexét figyeli, s ez egyelőre 1,6 százalékon, vagyis a kétszázalékos cél alatt áll, de a CPI megugrása mindenképpen figyelmeztető jel a jegybank számára, hogy a teljes foglalkoztatás közepette túlfűtötté válhat a gazdaság.

A regionális jegybanki vezetők is inkább a mielőbbi kamatemelésre hajlanak. A Fed 2015 és 2016 decemberében szigorított negyed százalékponttal, a ráta jelenleg a 0,50–0,75-ös sávban van, miután éveken át nulla százalék közelében volt a mutató. Az utóbbi napokban megszólaló szövetségi tartalékbanki elnökök közül csak az atlantai Dennis Lockhart mondta azt, hogy márciusban még fölösleges emelni, mert a Trump által beharangozott élénkítés részleteinek kidolgozása alighanem több időt vesz igénybe, mint ahogy a piac számol. A richmondi Jeffrey Lacker, a dallasi Rob Kaplan, a philadelphiai Patrick Harker és a San Franciscó-i John Williams azon az állásponton van, hogy jobb lenne előbb, mint később emelni. A decemberi Fed-előrejelzésben idén három szigorító lépés szerepelt, ami a makromutatók és a fiskális politika függvényében változhat. A piac júniusra várta az első emelést, de Yellen törvényhozási meghallgatása után már a májust árazzák a befektetők.

A szenátorok és a képviselők közül többen is felhívták Yellen figyelmét arra, hogy Donald Trump három tagot nevezhet ki a kormányzótanácsba. Két hely eleve betöltetlen, míg Daniel Tarullo, aki a bankszabályozásért felelős, áprilisi hatállyal lemondott megbízatásáról. De Yellen és Stanley Fischer alelnök mandátuma is lejár jövőre, s bár maradhatnak a kormányzótanács tagjai 2024-ig, illetve 2020-ig, ha nem hosszabbítják meg kinevezésüket, alighanem távoznak. Ha így lesz, akkor Trump szűk két év alatt öt pozíciót tölthet be a hétből, s a Financial Times szerint olyan vezetést szeretne, amely tolerálja a deficit és az adósság emelkedését, s a dollár gyengülését. A fokozatos kamatemelés eshetősége egyelőre erősíti a dollárt, ami viszont fékezheti az exportot és ezen keresztül a növekedés ütemét.