Jöhet a korona felértékelődése

A jegybank vezetése akkor a defláció veszélyével magyarázta az árfolyamgát bevezetését, és addig tervezték tartani, amíg az infláció tartósan 2 százalékosra emelkedik. A mostani jegybanki kommunikáció szerint azonban 2017 közepéig még biztosan marad az árfolyamküszöb Csehországban.

Az ország devizatartalék-állománya a küszöb bevezetése óta majdnem megkétszereződött, vagyis az ország rendszeresen léphetett a devizafelértékelődés ellen. Az elmúlt egy évben a havi állomány még látványosabb ugrást mutatott, januárban már a GDP 50 százalékának megfelelő értékű volt a devizatartalék (103 milliárd dollár).

Csehországban 2016 decemberében érte el az infláció a 2 százalékot éves alapon, idén januárban pedig már 2,2 százalékos pénzromlást mértek. Górcső alá véve az inflációs folyamatokat, látható, hogy a megugrást az energiaárak emelkedése okozta. Ez azonban átmeneti. A januárban életbe lépő alacsonyabb, szabályozott energiaárak egy-két hónapig mérsékelhetik az áremelkedést, szintén ideiglenesen.

Az inflációt egyébként nagyban befolyásolja az eurózóna inflációjának alakulása is, ami szintén emelkedésnek indult az utóbbi hónapokban: Csehország importjának nagy része onnan származik.

A cseh jegybanki lépéssel sokan párhuzamba állítják a svájci jegybank 2015-ös árfolyamgáttörlését. A küszöb elengedése váratlanul érte a befektetőket, ezért a svájci frank több mint 20 százalékot erősödött az euróval szemben. A korona mozgása valószínűleg ennél jóval kisebb lesz, hiszen a cseh döntéshozók bizonyára felkészítik majd a piacokat a lépésre. Ennek első jele a márciusi kamatdöntő ülésen mutatkozhat meg, illetve a májusi inflációs riport publikálásakor érkezhet a jegybank vezetésétől.

Az árfolyamgát bevezetése előtt a korona együtt mozgott a lengyel zlotyval, ezért a küszöb elengedését követően ugyan volatilitás várható, de a korona-euró árfolyam 5-6 százalékos felértékelődés után stabilizálódhat, az árfolyamgát elengedésére pedig az év közepén kerülhet sor.