Visszatérnek a hitelezők Athénba

Villámgyorsan megegyeztek az euró-zóna pénzügyminiszterei hétfő délután Brüsszelben abban, hogy a hitelezők képviselői hamarosan visszatérnek Athénba, hogy befejezzék végre a harmadik mentőprogram második felülvizsgálatát, s átutalhassák a görög kormánynak a 2015-ben az eurózóna által megszavazott 86 milliárd eurós hitelkeret következő, bő hatmilliárdos részét, mielőtt júliusban a dél-európai országnak hétmilliárd eurót kell törlesztenie.

A tanácskozás résztvevői nem hagyták zavartatni magukat a közelgő holland és francia választásoktól, s a tárcavezetők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, nem sürget az idő, előbb a nehéz kérdésekben, az átfogó reformokban kellene megállapodni. Mint az eurócsoport nevében Jeroen Dijsselbloem az ülés után elmondta, adó-, nyugdíj- és munkaerőpiaci reform vár a görögökre, és a hangsúly a megszorításokról az „átfogó reformokra” tevődik át. A szakértőknek megállapodást kell elérniük, mielőtt a politikai alkut megkötnék a Ciprasz-kormánnyal. Ez megfelelne a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is, amely ekként aktívabban bekapcsolódhatna a programba. Ehhez annyit tett hozzá Pierre Moscovici pénzügyi biztos, hogy tavaly már nőtt a görög gazdaság, idén 2,7, jövőre három százalékkal bővülhet, s 2016-ban 0,5 helyett már kétszázalékos elsődleges többlet keletkezett a görög büdzsében, idén pedig a tervezett 1,75 százalékot is túlteljesítheti Athén. Görög részről azt hangoztatták a tanácskozás után, hogy egyetlen eurónyi megszorításra sem hajlandók. Erre vonatkozó kérdésre Dijsselbloem megerősítette: ezért beszélnek mély reformokról.

Megbízhatóságának jeléül Görögország hétfőn visszafizetett kétmilliárd eurót, jelentette be Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) igazgatója.

A vita több szálon futott az utóbbi időben, s ez nagyban megnehezítette az előrelépést. Egyrészről az eurózóna, másrészről az IMF – amely a harmadik csomagban tanácsadói szerepre mérsékelte részvételét – eltérő pályát festett fel önnön számításai alapján. Az IMF szerint a görög adósság fenntarthatatlan, és adósságkönnyítésre – átütemezésre – lesz szükség. A dolgok jelenlegi állása szerint középtávon a görögök legfeljebb egyszázalékos növekedésre és 1,5 százalékos GDP-arányos elsődleges költségvetési többletre képesek. Az európai hitelezők szerint ennél jobb a helyzet, de a program által megkívánt 3,5 százalékos többlethez még több reformot végre kell hajtani. Az IMF is úgy véli, hogy nagyjából a GDP két százalékára rúgó, majd négymilliárd eurós átalakításra lesz szükség. Ennek jegyében a személyi jövedelmek adómentes részét zsugorítani, a nyugdíjakat mérsékelni kell, a munkaerőpiacot rugalmasabbá kell tenni, és még több állami tulajdont szükséges magánkézbe adni.

A találkozó előtt a németek, a finnek, a szlovákok értésre adták, hogy az adósság egy részének elengedéséről szó sem lehet, ezt amúgy az uniós alapszerződés sem teszi lehetővé. De Dijsselbloem jelezte, hogy a most remélhető megállapodás végrehajtása alapján a hitelezők 2018-ban újra előveszik az adósságkönnyítés eshetőségét valamilyen átütemezés keretében.