Biztosra mennek a lakáshitelesek

Egyre több lakáshiteladós megy biztosra a szerződéskötéskor: az újonnan kihelyezett kölcsönök csaknem hatvan százalékát már egy évnél hosszabb kamatperiódus mellett veszik fel az ügyfelek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint a 2017 első két hónapjában kihelyezett, 78,6 milliárd forintnyi lakáshitelnek mindössze 41,8 százalékát vették fel a lakossági ügyfelek legfeljebb egyéves kamatperiódus vagy változó kamatozás mellett, miközben a szerződéses összeg több mint felét – 51,4 százalékát – az egy és tíz év közötti kamatperiódusú kölcsönök tették ki. Emellett a gyakorlatilag végig fix kamatozású – vagyis tíz évnél hosszabb kamatperiódus mellett nyújtott – lakáshitelek aránya közel 7 százalékot ért el január–februárban, miközben négy évvel korábban még az egy százalékot sem érte el.

Az ügyfelek annak ellenére döntenek egyre inkább a hosszabb ideig fix árazású lakáshitelek mellett, hogy azok érezhetően drágábbak a változó kamatozásúaknál. A jegybank adatai szerint az átlagos lakáshitelkamat februárban 4,61 százalék volt, de egyévesnél rövidebb kamatperiódus mellett 3,33 százalékos kamattal lehetett kölcsönhöz jutni. Ezeknek a hiteleknek már a THM-je is 4 százalék alatt mozgott, ilyen olcsó lakáskölcsön még a devizahitelek korában sem volt. A fix kamatozású lakáshiteleknél viszont jóval magasabb az ár: ezek átlagos kamata 5–6 százalék, a hiteldíjmutató pedig 6–7 százalék volt februárban.

[caption id="" align="alignleft" width="690"] Idén több pénzt helyezhetnek ki a bankok. Fotó: Kallus György[/caption]Az ügyfelek egyre fokozódó óvatosságában feltehetően szerepet játszanak a devizahitelekkel kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok is. A gazdasági válság 2008 őszi kirobbanását követően – a banki forrásköltségek növekedése nyomán – hirtelen emelkedésnek indultak a jellemzően 3 vagy hat hónapra rögzített kamatok, miközben a forint árfolyamának nagymértékű gyengülése is kedvezőtlenül érintette a sokszor egyszerre több kölcsönt is törlesztő adósokat. Ennek tükrében érthető a törekvés, hogy az új hitelek felvételénél a kiszámíthatóság nagyon nagy szerepet kap egy adott konstrukció melletti döntésnél. Nem elhanyagolható ok lehet az is, hogy a most lakáshitelt felvevő ügyfelek hosszabb távon a kamatok emelkedésére számítanak: bár a piaci elemzők egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet tartós marad, öt-tíz-húsz éves időtávon semmiképp sem lehet biztosat mondani.

A fix kamatozású hitelek előretörésének mértékét persze leginkább az idei kihelyezési adatokból lehet majd meghatározni. Az új szerződések mennyiségével viszont a jelek szerint nem lesz gond, hiszen minden jelentősebb piaci szereplő két számjegyű növekedést vár a kihelyezéseknél: ez a tavalyi 470 milliárd forintnyi mennyiség tükrében bőven 500 milliárd forint feletti új állományt jelenthet.