Rekord: magasabbra nőtt az infláció a lakáshitel kamatánál

Tíz éve volt utoljára példa arra, hogy a lakáshitel kamatát az infláció meghaladja - áll a Bankmonitor sajtóközleményében. A legjobb kamatok azonban vélhetően korlátozott ideig állnak csak meg ezen szinten, és ha lehet hinni a becsléseknek, akkor évek múlva visszaáll minden a rendes kerékvágásba.[caption id="" align="alignleft" width="600"] Kép: AFP[/caption]

"Ezért a legjobb, amit tehetünk, ha a gyorsan változó kamatozású hitel helyett legalább 3-5 évre rögzített kamatú hitelt veszünk fel" - tanácsolja Sándorfi Balázs a Bankmonitor sajtóközleményében.  a Bankmonitor.hu alapító ügyvezető igazgatója hozzátéve: ezzel sok bosszúságtól megóvhatjuk magunkat. "Hagyományos körülmények között hozzá vagyunk szokva, hogy a lakáshitel kamatok magasabban találhatók, mint a pénz vásárlóerejének romlását jól mutató infláció. Ez abból a szempontból logikus is, hogy a befektetők az esetek döntő többségében az inflációnál magasabb hozamot várnak el a befektetéseik után. Márpedig, ha a bank profithoz akar jutni, akkor úgy kell áraznia a hiteleit, hogy az – akár jelentősen -  meghaladja a befektetők által elérhető kockázatmentes hozamot" - mondja.

Fontos megemlíteni, hogy hosszabb távon nem tartható fent az az állapot, vagyis az infláció nem marad a legjobban árazott hitel kamata felett. Már csak azért sem, mert ilyen körülmények között óriási kereslet indulna meg a hitelekre, hiszen kinek érné meg otthon a párnacihában vagy betétben tartani a pénzt, ha hitel felvétele mellett ingatlanban is tarthatja a pénzét, ráadásul kisebb költség mellett. Ezt a bankok is pontosan átlátnák, és a nagy érdeklődésre való tekintettel elkezdenék emelni a kamatot. Hiszen tartanának az infláció és a kamatok várt emelkedésétől, ami késlekedés esetén rontaná a nyereségességüket.

Egyedül azért nem következik be most ez a forgatókönyv, mert az alapkamat helyett most mindenkinek a figyelme az állampapírpiacra és a bankközi piacra helyeződik át, ez utóbbi az a terület, ahol a bankok egymásnak hiteleznek. A bankok szempontjából gyakorlatilag mindegy, hogy emelkedik az infláció, ha ezzel párhuzamosan a rövid kamatok (például BUBOR) nem nőnek, sőt csökkennek.

Jelenleg az alapkamat 0,9 százalékos szintje helyett a 3 hónapos BUBOR 0,16 százalék, és a 3 hónapos diszkontkincstárjegy 0,08 százalékon áll. Egy éve kereken 1 százalék-ponttal volt magasabban a BUBOR, míg az állampapír hozama 0,94 százalékon állt. Ilyen feltételek mellett a bankok nincsenek hitelkamat emelésre kényszerítve, a 250-300 bázispontos felárat így is minden további nélkül fel tudják számítani, és így is a 3 százalékos plafon alatt tudnak maradni.

Bő fél évvel ezelőttig együtt mozogtak az inflációval a rövid kamatok, viszont a jegybank új stratégiáját (a bankok egyre kevesebb likvid pénzt helyezhetnek el a jegybanknál betétben) követően a kapcsolat megszakadt. Ezért is lehet most olyan kedvező a hitelfelvevők helyzete, mert a bankok kényelmesen alacsonyan tarthatják a hitelkamatot, mert a betétekre alig kell valamit fizetniük.

Ettől eltekintve nem kívánhatnánk jobb körülményeket hitelfelvételhez. A példaként hozott gyorsan változó hiteltől viszont óvakodjunk, mert idővel az infláció magával fogja húzni a kamatokat is, és akkor a törlesztőrészletek is nagyobb mértékben megemelkednek. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy ha 1%-ponttal nő a kamat, akkor 8-9%-kal nő meg a törlesztőrészlet. A legjobban akkor járunk el, ha legalább 3-5 évre rögzített kamatú hitelt veszünk fel, ami szintén kifejezetten alacsony hitelkamattal elérhető.