Heteken belül új cég jöhet a parkettre

Több hazai vállalat is tőzsdére készül, ezek között olyan is van, amely még az első fél évben megjelenhet a hazai parketten – mondta lapunknak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója. Konkrét vállalatot ugyan nem nevezett meg, de hangsúlyozta: komoly nagyvállalatok tervezik a tőzsdére lépést. A BÉT olyan magyar cégeket látna szívesen, amelyek nagy növekedésre képesek, illetve nemzetközi ambíciókkal is rendelkeznek. Emellett olyan multinacionális cégeket is Budapestre terveznek csábítani, amelyek Magyarországon jelentős üzleti tevékenységet folytatnak. Ezek másodlagos kibocsátással lépnének a hazai parkettre, azaz párhuzamosan jegyeznék részvényeiket egy külföldi és a hazai tőzsdén is. Ez racionális lépés lenne ezen cégek részéről, hiszen a budapesti jelenlét erősíthetné a kommunikációs, a PR- és a brandingaktivitásukat, és jelentős addicionális befektetői érdeklődéssel járna a cég részvényei iránt.

A vezérigazgató szerint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) kereskedési platformja még idén elindul. Ebben nagy segítséget jelenthet a kormány által 20 milliárd forintos uniós forrásból létrehozott Tőzsdefejlesztési Alap, amely olyan kkv-kba fektet, amelyek tőkepiaci megjelenésben gondolkodnak. Végh Richárd szerint a BÉT által azonosított 300 tőzsdeérett cégből nagyjából 100-zal már személyes egyeztetések is zajlottak. Ezen találkozások során a BÉT vázolta a tőzsdei jelenléttel járó előnyöket, és igyekezett eloszlatni a leggyakoribb tévhiteket, például a költségekkel kapcsolatos félelmeket is. A vezérigazgató szerint sikerül tartani azt a 2020-ig szóló stratégiában kitűzött célt, mely szerint évente öt új kibocsátás valósul meg a BÉT-en. Ezek között a tavalyi évhez hasonlóan lehetnek kötvénykibocsátások is, hiszen ez a forrásbevonási forma legalább annyira fontos a tőzsde számára, mint a részvénykibocsátás.

A tavaly a londoni tőzsdecsoporttal együttműködésben kialakított, úgynevezett „tőzsdei előszoba” is jó ugródeszka lehet azoknak a cégeknek, amelyek komolyan gondolkodnak a tőkepiacról. Jelenleg hét magyar vállalat vesz részt az ELITE vállalatfejlesztési programban, amelynek célja, hogy nemzetközi színvonalú képzést nyújtson olyan magyar vállalatoknak, amelyek később tőkepiaci forrásbevonást is megvalósíthatnak. Végh Richárd hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az ELITE programban részt vevő cégek közül többen is belépnek később a tőzsdére.Az áruszekcióval kapcsolatban Végh Richárd azt mondta, hogy az árupiaci termékkör fejlesztése – bár rövid távon egyelőre nincs tér az előrelépésre – továbbra is opció. A tőzsdei áruszekciónak jelenleg sem elhanyagolható a szerepe, hiszen például az OTC piacon is a tőzsdei árakat használják referenciaként.

A rövid távú tervek között nem szerepel a BÉT tőzsdei bevezetése, de Végh Richárd szerint, ha beérnek a fejlesztések, akkor hosszabb távon ez is egy reális opció lehet. A magánbefektetőkre is kiemelten figyel a tőzsdevezetés, hiszen fontos szereplői a hazai börzének. A statisztikák szerint a részvényforgalom nagyjából egynegyedét a lakosság generálja, ami jó aránynak számít régiós összehasonlításban. Ezzel együtt továbbra is nagy potenciál rejlik a kisbefektetőkben. A megtakarítások dinamikusan nőttek az elmúlt években, ám a direkt részvénybefektetések aránya valamelyest csökkent, jelenleg a teljes vagyon alig 1,2 százalékát adják. Ausztriában vagy Lengyelországban ez a mutató 4 százalék körül áll. Ha ezzel csak konvergálna a magyar érték, akkor közel négyszeres potenciállal számolhatnánk, de a duplázás lehetősége is jelentős tartalékot jelent – fogalmazott a vezérigazgató. Végh arra számít, hogy az alacsony hozamkörnyezet egy ideig még biztosan marad, a részvények hosszú távon felülteljesítik a kockázatmentes eszközöket, és erre egy idő után ráirányul majd a lakosság figyelme is.