Drága lesz a bankoknak a Brexit

Szigorított az angol jegybank: a kockázattal súlyozott eszközök értékének 0,5, majd egy százalékára emelik a bankok kontraciklikus tőkepufferét – jelentette be tegnap Mark Carney, a Bank of England elnöke. A banki hitelekre vonatkozó tőkepuffert jövő év júniusáig kell 0,5 százalékra emelni, majd novembertől újabb 0,5 százalékpontos emelés következhet.

Carney hangsúlyozta, hogy a lépésre a lakossági hitelezés felfutása és a Brexit okozta bizonytalanságokra való felkészülés érdekében van szükség. A Bloomberg szerint a brit bankrendszer egészére nézve a fél százalék 5,7 milliárd fontot, azaz 7,25 milliárd dollárt jelent. Carney elárulta azt is, hogy jövő hónapban új irányelvet adnak ki arról, hogyan kell megfelelően súlyozni és kezelni a fogyasztási hitelezéssel járó kockázatokat. Mindez nem jelenti azt, hogy a monetáris politika is szigorodna – fűzte hozzá.

A kontraciklikus tőkepuffer emelése értelmében a bankszektorban elég tőke marad, hogy akár nagyobb veszteségeket elszenvedve is tudja támogatni a gazdaságot. A Bloomberg nem véletlenül nevezi Brexit-számlának a szigorítást. A fél-, illetve egyszázalékos szint nincs kőbe vésve, a BoE az idei banki stresszteszt eredményének ismeretében is módosíthatja. Az elnök kilátásba helyezte azt is, hogy a mostani 3 százalékról 3,25-ra emelik a bankok tőkeáttételi mutatóját. A J. P. Morgan elemzője, Allan Monks szerint a jegybank lépése visszafogott volt, és talán arra reagál, hogy a fogyasztási hitelezés már meg is torpant. Mindenesetre a font a beszéd után enyhén erősödni kezdett a dollárral szemben.

Az euró viszont egyenesen kilőtt az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi tegnapi beszéde után: 1,13-ig erősödött a dollárral szemben, ami tavaly augusztus óta a legerősebb árfolyam. Az elnök ugyanis azt mondta, hogy az unió gazdaságának talpra állásával párhuzamosan vissza lehet kicsit vágni a lazító programot. Draghi erre időpontot vagy összeget nem jelölt meg, ám hangsúlyozta, hogy minden változtatásnak fokozatosnak és óvatosnak kell lennie.

A piac szerint Draghi beszéde annak az előjele, hogy az EKB megkezdheti kötvényvásárlási programjának kivezetését. Ráadásul az elnök dicsérő szavakkal illette a közösség gazdasági teljesítményét, kijelentette, hogy a deflációs fenyegetésnek vége, de az inflációs indikátorok egyelőre csak átmenetiek. Hangsúlyozta, hogy a mostani 1,4 százalékos infláció elmarad a jegybank 2 százalékos céljától. Szerinte az akadozó infláció egyik oka, hogy a fogyasztókban és a munkáltatókban is dolgozik még a válság utáni visszafogottság: kisebbek a költések és alacsonyabb a bérezés.