Lassításra kényszerülhet a Fed

Gyengült a dollár pénteken, amikor kiderült, hogy a 182 ezres várakozással szemben csak 138 ezer új állás keletkezett az amerikai gazdaságban, s az árfolyam veszített erejéből hétfőn, amint a befektetők átgondolták idei kamatprognózisaikat. A munkanélküliségi ráta ugyan 4,3 százalékra, tizenhat éves mélypontra esett, de nem azért, mert egyre többen dolgoznak, hanem a munkaerőtáborból kihullott több mint hatszázezer ember miatt. A bérek is csupán az eddig megszokott 2,5 százalékos éves iramban növekedtek, vagyis az egyre teljesebbnek látszó foglalkoztatási helyzet sem gerjeszt egy kis inflációt, amelynek üteme változatlanul a 2 százalékos cél alatt van. Ilyen körülmények között a piacon az a nézet terjed, hogy júniusban ugyan emeli a jelenleg 0,75–1,00 százalék közé eső irányadó kamatsávot a jegybank (Fed), de szeptemberben valószínűleg nem. Esetleg decemberben, ha egyáltalán. A jövő heti ülésen, amelyen az új előrejelzést publikálják, talán kiderül, megváltoztatja-e a kamatpályáról alkotott véleményét a márciusban még három idei szigorítást prognosztizáló jegybanki vezetés.

A munkaügyi minisztérium statisztikai részlege pénteken hozta nyilvánosságra a friss adatokat, amelyek szerint májusban csupán 138 ezer munkahelyet töltöttek be az állami és a magánszférában, zömmel az egészségügyben. Ám az előző két hónap folyamatainak felülvizsgálata során visszamenőlegesen módosították a számokat, így márciusban és áprilisban összesen 66 ezerrel kevesebb állás jött létre. Az utóbbi három hónap átlaga 121 ezer, az ez évi 162 ezer – szemben a tavalyi 187 ezerrel. Az aktivitási ráta 62,7 százalékra csökkent, miközben a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra. Mindez arra utal, hogy aki akar, talál magának munkát, még sincs elegendő munkaerő a gazdasági növekedés serkentésére. Emiatt keletkezhet havonta egyre kevesebb új állás. Azoknak a száma, akik az utóbbi négy hétben nem kerestek munkát, de elvileg dolgoznának, továbbra is 1,5 millió körül alakul. Vagy a bért nem találják csábítónak, vagy a szakképzettségük nem megfelelő. A feldolgozóiparban, ahol Donald Trump elnök szerint fantasztikus iramban bővül a foglalkoztatás, ezerrel csökkent májusban a foglalkoztatottak száma, míg az ágazat a foglalkoztatottaknak már csupán 8,5 százalékát alkalmazza. 1940 óta ez a legkisebb arány.

A Fed dilemmáját jól tükrözte a szerdán kiadott bézs könyv, amely szerint számos régióban egyre nagyobb gond a munkaerőhiány, ám közben a bérek nem nagyon kapaszkodnak felfele. Előadásában éppen ezért arról beszélt a minap Lael Brainard, a kormányzótanács tagja, hogy az inflációs nyomás hiánya miatt át kell gondolni a kamatpályát. A foglalkoztatási jelentés nyomán Patrick Harker philadelphiai Fed-elnök kedvezőnek nevezte a 138 ezres számot, míg a dallasi Robert Kaplan úgy fogalmazott, „ha nem értük is még el a teljes foglalkoztatás szintjét, hamarosan elérjük”. A Goldman Sachs szeptember helyett immár decemberre várja az idei harmadik kamatemelést, míg a piacon most elképzelhetőnek tartják, hogy jövőre egyáltalán nem szigorít a Fed. A Roubini Economics szerint a júniusi emelés már tényként kezelhető, a szeptemberi is lehetséges, de a munkaerőpiaci, bér- és inflációs helyzet miatt a Fed módosíthatja a menetrendet.