Minden szem a Fedre szegeződik

A várakozások szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal emelheti az irányadó kamatot – ahogy tette azt december óta két alkalommal is. Bár a maginfláció – a Fed értékelése szerint átmeneti okoknak köszönhetően – 2 százalék alá süllyedt áprilisban, a második negyedévben élénkülő növekedés, valamint a feszes munkaerőpiaci feltételek (4,3 százalékos munkanélküliség) indokolják a kamatemelést. Hétközi ülésén a Fed felfelé módosíthatja a növekedési és lefelé a munkanélküliségre vonatkozó előrejelzését. Ezenfelül a munkanélküliségnek az inflációt nem növelő természetes rátájára vonatkozó előrejelzését is mérsékelheti a Fed, magával vonva ezzel az egyensúlyi kamatra tett előrejelzés kismértékű csökkentését is. Ezek a várható mozgások viszont már nagyrészt be lettek árazva, így a fenti lépéseknek csupán mérsékelt piaci hatásuk lehet Módos Dániel, az OTP Elemzési Központjának stratégája szerint.

Az ülésen azonban konkrétumok derülhetnek ki arról, hogy a Fed hogyan kívánja leépíteni a korábbi kötvényvásárlási programjai által irgalmatlan nagyságúra duzzasztott mérlegét. Amennyiben még az év végén el kívánja indítani ezt a folyamatot, és azt akarja elérni, hogy ez minél kisebb negatív piaci reakcióval járjon, akkor a stabilitás érdekében jobb, ha már most megkezdi menedzselni, jó irányba terelni az ezzel kapcsolatos piaci várakozásokat. A piac szerint alapesetben havi 20 milliárd dollárral csökkentheti 2017 végétől a mérlegét a jegybank, és ennek üteme negyedévente havi 10 milliárddal emelkedhet. Ha ennél agresszívebb bejelentést tesz a Fed, azzal erősítheti a dollárt, ha pedig némileg meglepetést okozva nem vázolna fel konkrétumokat, akkor arra gyengülne a dollár az euróval szemben.

A hét másik nagy kérdése, hogy a frissen megválasztott francia elnök, Emmanuel Macron mennyire tudja kihasználni a saját és pártja, A Köztársaság Lendületben (REM) hirtelen jött népszerűségét – veti fel Pellényi Gábor, az OTP Bank elemzője. A választások fő esélyese Macron centrista nézeteket képviselő és jelöltjeit a társadalom széles köréből merítő pártja, amely a közvélemény-kutatások szerint 360-400 helyet szerezhet meg az 577 parlamenti mandátumból. Az első vasárnapi forduló eredményeit lapzárta után tették közzé, de a végeredmény csak a jövő vasárnapi második forduló után alakul ki. Minden jel arra mutat, hogy Macron pártja abszolút többséghez jut a törvényhozásban, lehetővé téve ezzel ambiciózus gazdasági reformjainak végrehajtását. A legerősebb ellenzéki erő a jobbközép republikánus párt (UDI) lehet 120-150 mandátummal. Marine Le Pen radikális jobboldali pártja, a Nemzeti Front (FN) 10-20 helyet szerezhet, az önálló frakció alapításához legalább 15 mandátumra lenne szüksége. Ha a várakozásoknak megfelelő eredmény születik a hét végén, az növelheti a francia gazdaságba és az eurózónába vetett bizalmat, ami támogathatja a francia részvények és az euró erősödését.

Nagy kérdés az is, hogy a Theresa May brit miniszterelnök által rúgott kolosszális öngól, azaz a konzervatívok vereséggel felérő győzelmével záruló csütörtöki parlamenti választás következményeit hogyan díjazzák a befektetők. Nem tudni, hogy az alsóházi abszolút többségétől keserű búcsút vevő, de a kormányrudat el nem eresztő May által követett kemény Brexit-Stratégia mennyire puhul fel, milyen kompromisszumokra kényszerülnek majd a britek. A kockázatok erősödése mindenesetre a font árfolyamán és a brit eszközök árazásán is mély nyomot hagy.