Ősszel búcsúzhat a Pannon-Váltó

Június 27-re hirdette meg rendkívüli közgyűlését a Pannon-Váltó, ahol a részvény tőzsdei kivezetéséről döntenek. A meghívó első napirendi pontja szerint az 1 millió 750 ezer darab törzsrészvény kivezetésének tervezett időpontja a közgyűlési határozatnak a szabályozott piachoz való benyújtásától számított 61. kereskedési nap.

Más szóval, a Pannon-Váltó már az ősszel távozhat a BÉT-ről. A tőzsdei kivezetésről csak olyan közgyűlés dönthet 75 százalékos szavazati aránnyal, ahol a jelenlévők legalább a részvényesek 50 százalék plusz 1 szavazatát képviselik. Eléggé sanszos, hogy ez összejön, hiszen az eredetileg alapkezeléssel foglalkozó, majd tevékenységét ingatlanpiaci befektetésekkel bővítő társaság legnagyobb részvényese, a Pannon Investor Zrt. 49,98 százalékkal, míg a Pannon Consulting Kft. 24,99 százalékkal rendelkezik. Mellettük a Pannon Consultline Kft. 12,39 százalékban tulajdonos, a saját részvények aránya 7,39 százalék, míg a közkézhányad 5,25 százalék. A BÉT honlapján az szerepel a társaságról, hogy az a Pannon Investor Zrt.-n keresztül gyakorlatilag a társaság elnökének tulajdonában van. Ennek megfelelően nagy meglepetésre nem lehet számítani a közgyűlésen, amelyen döntenek a társaság zárt körűvé alakításáról is, ami a tőzsdei kivezetéssel egy időben válik hatályossá. És ennek megfelelően az alapszabályt is több ponton átalakítják, a zárt körű működés feltételeit szem előtt tartva.

A társaság a részvénykönyvet 2017. június 23-án lezárja, és erre a napra tulajdonosi megfeleltetést kezdeményezett a Keler Zrt.-nél. Azok a részvényesek jogosultak a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, valamint a szavazati jogot biztosító részvény birtokában voksolni, akiknek a nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon végzett tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyv tartalmazza.

A Pannon-Váltó korábbi közleménye szerint a kivezetést azért kezdeményezték, mert a részvény tőzsdei forgalma tartósan alacsony, s a jövőben sem terveznek olyan akvizíciót, amely a tőkepiacon keresztül történő tőkebevonást tenne szükségessé. Az egy részvényre jutó saját tőke összege a 2016. december 31-i fordulónapi konszolidált mérlegbeszámoló alapján 910 forint, ami a tőzsdei kivezetés esetén irányadó árfolyam lehetne a részvények megvásárlására. Ezzel szemben a menedzsment az 1000 forintos névértékű részvényekre 1800 forintos ajánlati összeget javasolt a közgyűlésnek.

A gáláns vételi ajánlat nyomán május második felében vélhetően az utolsó ralit láthattuk a kisrészvény piacán. Amikor a rendkívüli bejelentés után újraindult kereskedésben, előbb csak kerülgették egymást az ajánlatok, hosszú órákon át 200 forintos hézag húzódott a vétel és az eladás között. Aztán mégis felgyorsultak az események, és alig egy hét alatt 1092 forintról 1750 forintig kapaszkodott a kurzus.