Csiszolt a kommunikációján az EKB

Megvitatták az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói, hogy elhagyják-e hivatalos kommunikációjukból a mennyiségi lazítási program kiterjesztésére történő utalást – ez derült ki a júniusi ülésükről szóló, tegnap közzétett jegyzőkönyvből. Végül bent hagyták a szövegben. Óvatosan kell kommunikálni, mert a piac bármilyen hamis érzete, amely a lazítási program kivezetésére irányul, olyan zavart okozhat, amely aláássa a program eredményeit és erőfeszítéseit – olvasható a jegyzőkönyvben. Pedig többen kiálltak az elhagyás mellett, úgy érvelve: számottevően csökkent annak a valószínűsége, hogy nem konvencionális eszközökkel kell stimulálni az euróövezet gazdaságát. Annyiban azonban megegyeztek a résztvevők, hogy a következő üléseken felülvizsgálják ezt az ígéretet, és amennyiben az inflációs környezet javulni kezd, el is hagyhatják. A jelenleg ismert tervek szerint az EKB eszközvásárlási programja év végén fut ki, ősszel döntenek a sorsáról.

Megváltoztatták azonban a jegyzőkönyv kamatemelésről szóló részének szokásos szóhasználatát: nem szerepel az, hogy tovább csökkenthetik a kamatot, csak az, hogy szinten tartják, valamint az euróövezetet övező kockázatok már „nem haladnak az egyensúlyi szint felé”, hanem „nagyjából egyensúlyban” vannak. Az infláció az euróövezetben 1,3 százalék volt júniusban, 1,4 százalék májusban, messze a 2 százalékos cél alatt. A jegyzőkönyv szerint 2019-ig nem is várható, hogy az infláció a cél közelében lesz. A kormányzótanács tagjai közül voltak, akik panaszkodtak, hogy „fejtörést okoz” a maginflációs várakozások lefelé módosítása, miközben a gazdaság erősödik és a munkanélküliség mérséklődik. A piacokat mindenesetre megmozgatták a jegyzőkönyvben rögzített információk: a jelentős európai tőzsdeindexek estek, az euróövezet államkötvényhozamai 7-10 bázisponttal, a magyar tízéves kötvényhozam 9 bázisponttal emelkedett.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is kiadta legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét. A feljegyzésből jól látszik: a Fed bizonytalanná vált az inflációs trendek megítélésében. Májusban 1,9 százalékra csökkent az infláció: az ülésen több tag úgy gondolta, hogy a fogyasztói árindex gyengülése egyedi körülmények egyszeri következménye, mások viszont aggodalmukat fejezték ki, hogy tartós maradhat a visszaesés.

Abban sem jutott új konszenzusra a Fed, hogy mikor kezdje el leépíteni a válság után 4,5 ezermilliárd dollárosra duzzasztott mérlegét.

A résztvevők egy része pár hónapon belül megkezdené a csökkentést, ám többen tovább várnának vele. Arról is vita volt, hogy a mérlegfőösszeg csökkentése és a kamatemelési periódus hogyan hat egymásra, valamint meg kell-e változtatni bármelyik tervet. A piacokat összességében hidegen hagyták a jegyzőkönyvben szereplő kétségek.