Gyökeres változás előtt a kötvénypiac

Csütörtökön tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank (EKB), az elemzők nem várnak nagy változást, de Mario Draghi elnök tehet utalásokat az eszközvásárlási program jövőjével kapcsolatban. A laza monetáris politika nyár végéig, őszig is kitarthat. A havi 60 milliárd eurós állampapír- és kötvényvásárlási keretet várhatóan jövőre csökkentik majd. Kamatemelésre csak a mennyiségi enyhítés lezárása után, stabilabb inflációs környezet kialakulásakor lehet számítani.

„Nehéz megmondani, hogy milyen hatásuk lesz a várható EKB-intézkedéseknek. Az elmúlt években az EKB laza monetáris politikája jelentősen támogatta a régió kötvénypiacait. A stimulus kivezetése feltehetőleg ellenszelet jelent majd, amely megnehezíti a további hozamcsökkenést” – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere a Világgazdaságnak.

A piacon egyelőre nem látni jelét nagyobb gyengülésnek, annak ellenére, hogy a szereplők számolnak az EKB irányváltásával. A tízéves magyar állampapír felára a némethez képest még 50 bázispontot szűkült is az év eleji 300 bázisponthoz képest. A magyar és a lengyel kamatpálya rendkívül hasonlóan mozgott az idén. A cseh kötvényhozam jobban közelíti a németet, a múlt héten a felár elérte a 40 bázispontot, tegnap pedig 30-ra ment le.

„A régiós szomszédok állampapírhozamaiban sem látszik nagyobb megugrás, a fejlett piaci jegybankok irányváltása egyelőre nem okozott nagyobb sebeket. Tavaly év végén a gyorsuló infláció miatt a régióban és nálunk is hozamemelkedés volt, de az infláció az elmúlt hónapokban ismét csökken, ezzel párhuzamosan a hozamok is ereszkedésbe kezdtek” – fűzte hozzá Bebesy Dániel.

A szakértő szerint további hazai hozamemelkedést feltehetően akkor láthatunk, ha a fejlett piaci jegybankok az alacsonyabb inflációs számok ellenére tovább haladnak előre a normalizációval. „Az eurózóna jelenleg erősnek tűnik az Egyesült Államokhoz képest, ahol gyengébbek a makrogazdasági adatok, a túl erős euró azonban az EKB-t is óvatosságra intheti, hisz az erős deviza már önmagában is fékezi a gazdaságot” – hangsúlyozta az elemző.

„A régiós állampapírhozamok alakulására a fejlett piaci jegybankok politikáján túl a helyi inflációs folyamatok lesznek jelentősebb hatással. A hazai infláció a gyors bérnövekedés és az élénk belső fogyasztás ellenére csak lassan kúszik felfelé, és továbbra is elmarad az MNB háromszázalékos célkitűzésétől, így a jegybanktól belátható időn belül nem várható szigorítás” – hangsúlyozta Bebesy Dániel a Világgazdaságnak. Ám szerinte az inflációs trend iránya azt mutatja, hogy a hozamok esetében inkább az emelkedés a valószínűbb forgatókönyv.

„Kelet-Európában javulnak a fundamentumok, és magasabb hozamot is fizetnek” – nyilatkozta Sergio Trigo Paz, a BlackRock feltörekvő piaci elemzője a Bloombergnek. Az első negyedévben a régiós gazdasági növekedés átlaga 2,85 százalékot ért el. Ez az elmúlt három év legjobb adata, miközben a régió munkanélkülisége tavaly 1999 óta a legalacsonyabb szintre mérséklődött.

Naveen Kunam, a londoni központú Allianz Global Investors szenior portfóliómenedzsere szerint a közös európai pénz erősödése szintén kedvező a régiós valuták számára. A forint, a lengyel zloty és a cseh korona a dollárral szemben tíz százalékkal drágult az idén. „A fejlett piaci hozamok átértékelődése közben a kelet-közép-európai térség a kedvező makrotényezők miatt erős maradhat” – tette hozzá Naveen Kunam.