Válság előtti szinten járnak a bankok

Az Egyesült Államok tíz legnagyobb hitelintézete – köztük olyan óriások, mint a JPMorgan vagy a Bank of America – együtt 30 milliárd dollárnyi profitot értek el az idei második negyedévben. Ez alig néhány százmillióval marad el 2007 második negyedévétől. A Bloomberg adatai szerint az élcsoport átlagosan 57 millió dollárnyi profitot termel minden munkaórában.

Barney Frank, a válság utáni pénzügyi szigorítást előíró Dodd–Frank-törvény atyja a Bloombergnek azt mondta: az adatokból jól látszik, hogy a szigorúbb szabályozással nem vágták el a bankokat a profittól, és visszautasította Donald Trump elnök erre irányuló kritikáit. Szavait alátámasztja, hogy az idei második negyedéves profit nem egyszeri eredmény: az elmúlt 12 hónap kumulált profitjai is csak hajszálnyival maradtak el a 2007-es szinttől.

A Trump-adminisztráció által nyugdíjazni tervezett Dodd–Frank-törvény, felülvizsgálva a ban­kok tőkeszabályait, arra kötelezte a pénzintézeteket, hogy nagyobb tőkepuffert tartsanak fenn. Emellett új likviditási szabályokat is bevezetett, hogy befektetői pánik esetén is elég készpénzzel vagy gyorsan értékesíthető eszközökkel rendelkezzenek a hitelintézetek. A pénzügyi szektor szerint azonban a szabályok túlzóak voltak, és anélkül léptek hatályba, hogy megvizsgálták volna, milyen hatással járnak.

Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója szerint az elmúlt öt évben a bankok akár 2000 milliárd dollárral több hitelt helyezhettek volna ki, ha a Dodd–Frank-törvény kevésbé szigorú. Úgy érvelt, hogy a hitelezési volumen növekedése nem vethető össze a válság előtti szinttel, mert a szabályok azóta sokat szigorodtak. És valóban, a Bloomberg adatai szerint a nettó hitelkihelyezés 2011 és az idei első negyedév között 31 százalékkal nőtt, míg 2001 és 2007 között 54 százalékkal. És ha még ugyanannyi bevételt érnek is el a nagy bankok, akkor sem olyan jövedelmezők, mint a válság előtt. A válságot túlélő bankoknál az eszközmegtérülés 35 százalékkal alacsonyabb a válság után, mint előtte. Ez a Dodd–Frank-törvény által előírt magasabb tőkekövetelmények számlájára írható.

Ha a sajáttőke-arányos nyereség (ROE) 10 százalék alatti, akkor az a bank nem vonzó az új befektetőknek – mutatott rá Wayne Aberna­thy, az amerikai bankszövetség alelnöke. A külső, friss tőke bevonása nélkül szerinte a bankok piaci részesedést vesztenek. A szektor fejlődik – mondta –, de még nem tart ott, ahol a válság előtt.

Pedig a bankszektor nem csak a negyedéves bevételek oldaláról szerepel jól: a Goldman Sachs, a JPMorgan és a Wells Fargo árfolyama is történelmi magasságba emelkedett az idén. A múlt hónapban ráadásul mind a 34 vizsgált bank teljesítette a Fed stressztesztjét, ilyen 2009 óta nem fordult elő. Mindez tovább fűti a szabályozás lazítását elérni akaró banklobbit. A Dodd–Frank-törvény támogatói gyakorlatilag ugyanezekkel érvelnek, csak a másik oldalról: szerintük a rekordközeli profitok azt mutatják, hogy a hitelintézetek a szigorú szabályok mellett is képesek biztonsággal, nyereségesen működni.