Csiszolatlan gyémántok a jövő vásárlói

A Kínából, Indiából és az Amerikai Egyesült Államokból érkező erősödő kereslet hatására a gyémántipar növekedés elé néz, ugyanakkor egy nagy kihívás is vár rá a közeljövőben. Ez pedig nem más, mint a millennium környékén született generáció – vezeti fel cikkét a CNBC amerikai tévécsatorna online híroldala. A csatorna egyik műsorában Charles Rosario, a Lazare Diamonds alelnöke beszélt az ezredforduló táján, vagyis (kissé kerekítve) az 1980-as és a 2000-es évek eleje között születettek szerepéről a drágakőbizniszben.

Rosario szerint ez a generáció egyelőre nem jelenik meg markánsan a vásárlók között, ám – ahogy fogalmaz – ők jelentik az iparág jövőjét.

Egy két éve készült jelentés szerint nem is annyira marginális a millenniumi nemzedék szerepe a piacon: ezek a fiatalok 2015-ben csaknem 26 milliárd dollárt (6700 milliárd forint) költöttek gyémánt ékszerekre az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban és Indiában.

Az ezredfordulós korosztály tehát jelentős potenciális vásárlóerőt képviselhet a gyémántipar számára, de azt is figyelembe kell venni, hogy vásárlási szokásaik és érdeklődésük nagyban különbözik az előző generációkétól. Megszólításukhoz emiatt új marketingeszközökre van szükség.

„Ennek a generációnak a tagjai technológiafüggők, tanultak, és gyakorlatilag a közösségi médián élnek” – mondja Rosario, aki szerint így az őket célzó marketing fő eszköze a közösségi oldalak, illetve maga az internet lesz.

Az egyik e korosztályt célzó termék a laboratóriumban létrehozott gyémánt lehet. Az ilyen kövek mellesleg kezdenek elterjedni, mivel a természetes gyémántok vágási és csiszolási profitrátája egyre alacsonyabb a csökkenő kereslet miatt, így sok piaci szereplő úgy találja, jobban megéri mesterségesen előállított drágaköveket forgalmazni – bár ezek egyelőre nem túlzottan elfogadottak a vásárlók és a piac egészének körében.

A bányászott kövekkel összehasonlítva a mesterséges gyémántokban kevesebb a szennyeződés, és a kristályos szerkezetben sincsenek tökéletlenségek – mondja Jason Payne, az Ada Diamonds társalapítója. Ráadásul mindig lehet tudni az eredetüket, és az ökoszisztémát sem károsítják a kitermeléssel, mint a természetes köveknél – állítja Payne.

A CNBC-portál szerint tehát főleg azok vásárolják a mesterséges gyémántot, akik aggódnak a drágakőbányászat etikai és környezeti következményei miatt, illetve akik el tudnak szakadni attól az elképzeléstől, hogy a gyémántnak mindenképp a föld alól kell származnia. Ezek az attribútumok pedig nagy valószínűséggel a millenniumi generációra is jellemzők. A piaci szereplők úgy vélik, e korosztály nagyon környezettudatos, vásárlás előtt alaposan utánanéznek a terméknek, és fontos számukra a társadalmi felelősség.

Vagyis ahogyan a vásárlók ízlése változik, és a fiatalabb generációknak is egyre nő a vásárlóerejük, a laboratóriumi körülmények között előállított gyémántok komoly versenytársai lehetnek a bányászott drágaköveknek – vélik a szakértők.

Ám mindeközben a természetes gyémántra fókuszáló piac sem tétlen, többek közt kampányokkal igyekeznek felhívni termékeikre a figyelmet. A Lazare Diamonds alelnöke azonban úgy véli, a mesterséges kövek idővel átvehetik a kisebb, kevésbé jó minőségű bányászott gyémántok helyét a piacon. Mások szerint a kettő tökéletesen megfér egymás mellett. A portál által megszólaltatott szakértő úgy gondolja, teljesen más kategóriát képvisel a kétféle kő, a mesterséges gyémántok felhasználása szerinte főleg a high-tech iparban történik.

Nem elhanyagolható vásárlóerő

A Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban élő millenniumi generáció összesített létszáma megközelítette a 900 millió főt 2015-ben, vagyis a három ország teljes népességének 35 százalékát tették ki. Összesített jövedelmük nagyjából 8 trillió dollár, ami (ha egy nemzetnek tekintenénk őket) a világ negyedik legerősebb gazdaságává tenné e generációt. A számítások szerint ez az összeg megduplázódhat 2030-ra – olvasható a Bain & Company 2016-os, gyémántiparról szóló jelentésében.