Csökkenhetett az államháztartási hiány

Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kalászos gabonák idei terméseredményeit. Szerdán a foglalkoztatottság-munkanélküliség június–augusztusi adatait ismerhetjük meg, míg pénteken az ipari termelői árak augusztusi alakulásáról és a kormányzati szektor második negyedévi egyenlegéről közöl adatokat a KSH.

Pellényi Gábor, az OTP makrogazdasági elemzője szerint a kedvező bevételi folyamatoknak és a visszafogott kiadásoknak köszönhetően az államháztartás erősen indította az esztendőt. Az első negyedévben 178 milliárd forintos eredményszemléletű többlet keletkezett. A második negyedévben a központi költségvetés felpörgette az uniós támogatások előlegfizetéseit, ennek hatására a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nagymértékben emelkedett (713 milliárd forintra az első negyedévi 198 milliárdról). Ám az EU-s transzferek elszámolási szabályai miatt az előlegfizetések nagy része nem jelenik meg az eredményszemléletű ESA-egyenlegben. Emellett az elmúlt években az önkormányzatok egyenlege is rendre kedvezőbb lett a vártnál. A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái szerint a második negyedévben 28 milliárd forintos eredményszemléletű többlet jelentkezhetett a teljes államháztartásban.

Ha a KSH adatai hasonlóan alakulnak, a négy negyedéves gördülő hiánymutató az első negyedévi 1,7 százalékról 1,5 százalékra mérséklődhet

– véli a szakértő. Az adatok megerősíthetik, hogy a tavalyi 1,8 százalékos költségvetési hiány teljes egészében a decemberi egyedi költekezésből fakadt, ettől eltekintve a jelentős idei adócsökkentés ellenére nagyjából kiegyensúlyozott marad a költségvetés. Így ha a vártnak megfelelően csökken az ESA-hiány, továbbá a következő hónapokban gyorsul az első fél évben még lassú EU-transzfer-beáramlás, akkor a költségvetés nagyobb mozgástérrel rendelkezik majd a növekedés felpörgetésére.

A nemzetközi porondon a brit és az amerikai második negyedéves GDP-adat a hét legfontosabb makroeseménye. Utóbbi esetében a legelső becslés még 2,6 százalékos növekedést mutatott, ezt a második adatközlés 3 százalékra emelte. „Az újabb indikátorokkal kibővített harmadik becslés még módosíthatja e képet” – véli Pellényi. Szerinte bizakodásra adhat okot, hogy a második negyedéves gyorsjelentési szezon az elmúlt tizenhárom esztendő legjobb teljesítményével zárult: az S&P 500 index vállalatainak több mint háromnegyede az elemzői várakozásokat meghaladó profitról számolt be. Amennyiben ismét felfelé változik a GDP, az további emelkedésnek ágyazhat meg a tőzsdéken.

A gazdaság harmadik negyedévi teljesítményét a hurrikánszezon negatívan befolyásolta. A héten megjelenő szeptemberi, regionális feldolgozóipari konjunktúraindexek már rámutathatnak arra, hogy a Harvey és az Irma hurrikánok hatásán túl lassul-e az amerikai növekedés. Kedvező előjel, hogy a philadelphiai Fed szeptemberi konjunktúraindexe a várakozások felett alakult. A pozitív konjunktúraadatok alapesetben a Fed decemberi kamatemelésének valószínűségét is növelik. A határidős jegyzések szerint ennek esélye a Fed kamatdöntő ülése után 52 százalékról 76 százalékra emelkedett. Ám ehhez valószínűleg az is kell, hogy pénteken érkező augusztusi PCE inflációs mutató ne okozzon negatív meglepetést. Egy vártnál gyengébb inflációs adat ismét az alacsonyabb kamatpálya irányába tolhatja el a várakozásokat – figyelmeztet a szakértő.