Egységes lesz az állampapírok elnevezése

A lakossági állampapírok piaca dinamikusan fejlődött az elmúlt években, és mostanra az adósság egynegyedét teszi ki, ám arra jutottunk, hogy megváltoztatjuk a nevüket – mondta a Világgazdaságnak Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A lakossági állampapírok ismertsége viszonylag magas, de az egyes konkrét termékek vonatkozásában sok a bizonytalanság még azok körében is, akik már vásároltak ilyet – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki szerint kutatásaik eredménye az lett, hogy általánosságban mindenki magyar állampapírként ismeri a lakossági kötvényeket, a kincstárjegy és a többi más elnevezés csak bizonytalanságot okozott.

A cél az, hogy egyszerűsítsük az elnevezéseket, ami egyértelműbbé, könnyebben megjegyezhetőbbé, ezáltal eladhatóbbá teszi ezeket a pénzügyi instrumentumokat

– fejtette ki.

Eddig voltak kincstárjegyek (az egy évnél rövidebb állampapírokat hívják így), államkötvények és állampapírok, mostantól azonban mindet egységesen állampapírnak nevezik majd. „A koncepció az, hogy minden elnevezés állampapírra változik” – mondta Barcza, aki példaként említette, hogy az egyéves futamidejű kamatozó kincstárjegyet mostantól 1MÁP-nak hívják majd – ez az Egyéves Magyar Állampapírt jelenti. A Prémium Magyar Államkötvény neve Prémium Magyar Állampapírra változik.

A vásárlók köre nem módosul – mondta a Világgazdaság kérdésére Barcza. A lakosságon kívül továbbra is a bankoknál van jelentősebb állomány. Ehhez úgy jutnak a pénzintézetek, ha a lakossági vásárló vagy más befektető visszaadja az állampapírt lejárat előtt, mert készpénzre van szüksége. Továbbra is vásárolhatnak alapítványok, önkormányzatok, társasházak és egyházak – sorolta a vezérigazgató, aki szerint így megvalósul az a cél, hogy az adósság minél nagyobb része hazai kézben legyen. Hozzátette: a lakossági állampapírok vásárlói között a belföldi szereplők aránya 100, a magánszemélyeké pedig 70 százalék. Az új kibocsátásoknál a magánszemélyek aránya még magasabb, mert hosszabb lejáratú papírokat korábban intézményi befektetők is vásároltak. Ez a lehetőség évekkel ezelőtt megszűnt, de a lejáratig benne van a statisztikában. Szintén csökkentőleg hatott a nem lakossági vásárlásokra, hogy az ÁKK több lépésben jelentősen mérsékelte a nem lakossági vásárlások után járó jutalék nagyságát.

Ugyanakkor két nagyobb változásra is felhívta a figyelmet az ÁKK első embere: mostantól befektetési hitelkonstrukció keretében nem lehet vásárolni lakossági állampapírt, vagyis olyan módon, amikor a vételt közvetlen banki hitelből finanszírozzák. „Ezt a kaput becsuktuk” – mondta. A másik változás, hogy a lakossági állampapír biztosítékba helyezését – így a tulajdonban lévő cég hitelezését is – korlátok közé szorítják. Összességében azt szeretnék elérni, hogy a vásárló magánszemélyek köre bővüljön, de csak olyan felhasználást engedélyeznek, amely a nettó vagyont növeli.

Barcza szerint az idei kétszeri jutalékcsökkentésnek egyértelműen volt fékező hatása a lakossági állampapírpiac növekedésére, de a vásárlások emelkedő tendenciája nem állt meg. A szakember arra számít, hogy a következő időszakban is tovább nő a lakossági állampapírok állománya, bár az ütem valószínűleg lassabb lesz.

Fontos látni, hogy napjainkban már nem a féléves, hanem a kétéves állampapír a legnépszerűbb, vagyis egyre hosszabb papírok felé fordul a lakosság. Barcza György úgy véli, ez a trend tovább folytatható.

Euróra váltják a dollárt

Az adósságszerkezet javítása érdekében a héten rövid hátralévő futamidejű, magas kamatozású dollárkötvényeket vásárol vissza az Államadósság Kezelő Központ Zrt., s ezeket alacsonyabb kamatozású és hosszabb futamidejű eurókötvénnyel tervezi helyettesíteni. Az ÁKK közölte: a devizakötvény-csere jelentős kamatmegtakarítást eredményez, ugyanakkor az ügyletet követően az államadósság mértéke és devizarészaránya nem változik majd. A befektetőknek hét napig lesz lehetőségük a dollárkötvényeik eladására, és a piaci helyzettől függően ezt követheti egy új eurókötvény kibocsátása.