Parlament elé került a fintechről szóló törvény

A szabályozás révén nyílik meg a pénzügyi szolgáltatások piaca külső szolgáltatók (TPP) számára. Így lesznek jogosultak arra, hogy számlainformációs (AISP), illetve fizetéskezdeményezési (PISP) szolgáltatást nyújthassanak, és e tevékenységük keretében – a fogyasztók felhatalmazása alapján – a pénzügyi intézményektől ügyféladatokat kérjenek le. A piac értékelése szerint ez nyitja meg az utat a fintech cégek felé.

A szabályozást azért kell most megszavazni, mert a PSD2 esetében az Európai Bizottság 2018. január 13-ig adott időt a tagállamoknak a joganyag hazai jogrendbe ültetésére. Ugyanakkor számos szabályozási sztenderdet (RTS) még nem határoztak meg, így például az erős ügyfél-azonosításra vonatkozó uniós szabályozás sincs elfogadva. A mostani szabályozás mellett ezek az általános érvényű RTS-ek lesznek hivatva pontosítani a feltételeket, ám fontos látni, hogy az RTS-ek csak a kihirdetésüket követő 180 nappal válnak hatályossá. A törvényjavaslat ugyanakkor azzal, hogy az AISP- és a PISP-szolgáltatókat is bevonja a pénzforgalmi törvény hatálya alá, lehetőséget ad a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hogy az új szolgáltatókat is ellenőrizze.

A törvényjavaslat előírja a jegybank számára, hogy az ügyféladatok és -pénzek védelme érdekében haladéktalanul jelezze a társintézményeknek, ha valamely magyarországi szolgáltató nem tartja be a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet rá vonatkozó rendelkezéseit, illetve feljogosítja közbeavatkozásra akkor is, ha bármely európai ország felügyelete ad ki hasonló figyelmeztetést egy nála honos, de hazánkban is szolgáltatást nyújtó intézménnyel kapcsolatban.

A mostani salátatör­vény- javaslatban továbbá egyéb, a banki-biztosítási szolgáltatást igénybe vevők számára kedvező változtatás­ra is sor kerül. A törvényjavaslat elfogadása után az autósok is örülhetnek: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések megkötése (és felmondása) elektronikus úton is lehetővé válik majd.