Kimaxolják a lakástakarék-támogatást

Keresettek a hazai lakás-takarékpénztárak (ltp), a piac egyértelműen arra számít, hogy a négy piacon lévő szervezet a 2016-os évnél jobb eredményeket érhetett el tavaly, amikor a szektor mérlegfőösszege 8,5 százalékkal, 804,5, míg betétállománya 7,73 százalékkal, 724 milliárd forintra nőtt. A lakástakarékok keresettségét nagyban meghatározza, hogy a konstrukcióban elhelyezett pénzek után 30 százalékos, de maximum évi 72 ezer forintos támogatást nyújt az állam, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben a legjobb biztos hozamot biztosító befektetés – főleg úgy, hogy az ltp-k által a betétekre fizetett, hagyományosan alacsony kamat sem ront már semmit a hozamokon, tekintve, hogy „sima” bankbetétekre sincs ma már érdemi kamat.

Az ltp-szerződések felfutása abban is látszik, hogy folyamatosan emelkedik a kormányzat által kifizetett állami támogatás összege. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint tavaly már 61,6 milliárd forint állami támogatást utaltak át az intézményekhez az ügyfelek megtakarításai után, ez másfélszerese a 2014-es kifizetéseknek. A növekedés üteme 13,4 százalék volt a 2016-os összeghez képest, amelyet értelemszerűen a 2015-ös megtakarítási állomány után fizettek ki.

A piaci szereplők adataiból egyértelműen látszik, hogy emelkedik azok aránya, akik igyekeznek az állami támogatás maximumát igénybe venni. A piacvezető Fundamentánál a tavaly kötött szerződéseknél az ügyfelek által vállalt átlagos havi megtakarítás 17 400 forint volt, ez 3 százalékos növekedés. A társaságnál az új ügyfelek háromnegyede a maximális 20 ezer forintos havi megtakarítást választja, azaz tudatosan figyel a kedvezmény maximális kiaknázására. (A régebbi szerződésekkel együtt vizsgálva az átlagos megtakarítás havi 14 ezer forint.) Az OTP Lakástakarékpénztárnál ennél is magasabb, 18 ezer forint volt a tavaly kötött szerződések havi átlagos betétösszege, míg az Ersténél csak azt közölték, az átlagos befizetések összege már nagyon közel van a 20 ezer forinthoz. Az Aegonnál a lakás-előtakarékossági szerződések átlagos havi betétösszege 15 ezer forint volt.

Az állami kedvezmények maximális kihasználását úgy lehet fokozni, ha az ügyfél több szerződést is köt a családtagjaira (kiskorú gyermek nevére is lehet szerződést indítani). Így szerződésenként lehet elérni az évi 240 ezer forintos befizetést és a 72 ezer forintos állami támogatást. Az OTP-nél minden negyedik előtakarékoskodó több szerződést köt, a többi lakástakaréknál az ügyfelek ötöde tesz így, ám, mint ahogy a Fundamentánál megjegyzik, így ez az ügyfélkör birtokolja a szerződések közel 40 százalékát. Ez a szám azért sem pontos, mert a családtagok mellett a közeli hozzátartozók is külön szerződőként gyűjthetik megtakarításaikat közös lakáscél megvalósítására.

Szakmai körökben egyre többször hallani azt, hogy átgondolandó a lakás-takarékpénztári rendszer támogatási formája. A jelenlegi támogatásokkal elérhető összeggel ugyanis a mostani piaci árak mellett érdemi lakásigényt nehéz kielégíteni, az ezt a hiányt pótolni hivatott Nemzeti Otthonteremtési Közösségek pedig a vásárlói klubokból ismert sorsolásos forma miatt nem számítanak valós helyettesítő terméknek.

A fentiek miatt erősödnek azok a vélemények, hogy az évi maximum 72 ezer forintos támogatást érdemes volna 100 ezer forintra emelni, „cserébe” pedig a támogatás százalékos mértékét a jelenlegi 30 százalékról a többi öngondoskodási célú adókedvezményhez hasonló 20 százalékos mértékre csökkenteni. Ezzel az „észszerű” megtakarítási volumen évi 240 ezer forintról 500 ezer forintra nőne, amivel már valóban elérhetővé válhat az érdemi lakáscélú megtakarítás képzése, s nem lenne szükség arra, hogy az állami támogatás maximális kihasználásáért egy-egy család több tagjára is kössenek szerződést – annak minden költségével és többletadminisztrációjával együtt.

Persze ellenérvek is maradnak. Palkó Mónika, az Aegon Lakás­ta­karékpénztár ügyvezetője szerint a megtakarítási hajlandóságot, a konstrukció többi megtakarítási termékhez viszonyított előnyét csökkentheti az állami támogatás százalékos mértékének csökkentése. A szakember emlékeztet: százezer forintos támogatás eléréséhez ma – igaz, két szerződésben – 300 ezer forint éves befizetés szükséges, míg 20 százalék mellett 500 ezer forint kell, amellyel a potenciális ügyfelek száma is csökkenhet. A konstrukció a szakember szerint a jelenlegi formájában jobban támogatja a lakáscélok elérését, hiszen kisebb összegű igények eléréséhez már elégséges egy szerződés, míg a nagyobb összegű beruházásokat a családon belül kötött, több szerződés támogatja.

Lapunk megkeresésére az NGM-ben azt közölték: nincs a kormányzat napirendjén a támogatási rendszer átalakítása, a lakás-takarékpénztári támogatások beleilleszkednek abba az eszköztárba, amellyel az állam a családok otthonteremtését segíti, s amelynek fő eleme a családok otthonteremtési támogatása, a CSOK – otthonteremtési célra az idén minden eddiginél többet, 226 milliárd forintot fordít a kabinet.

A közösségeknek is segít

A támogatási összeg emelése azoknak a lakóközösségeknek is segíthet, akik szintén ltp-konstrukcióban gyűjtenek a ház körüli korszerűsítésekre. A Fundamenta 2017 végén nagyjából 23 ezer darab olyan lakás-előtakarékossági szerződést tartott nyilván, amelyet társasház vagy lakásszövetkezet nyitott. Az Ersténél is arról számoltak be, hogy egyre több társasházi érdeklődéssel találkoznak, de az ügyfelek túlnyomó része természetesen magánszemély.