Lehet még erő az európai bankszektorban

Látványos emelkedéssel indult az idei év a részvénypiacokon, és ha hinni lehet a statisztikáknak, akkor az év is összességében erős maradhat a részvények szempontjából. Ez azonban a tavalyi esztendőtől eltérően sokkal magasabb volatilitás mellett történhet meg. Az egyik legfontosabb kockázatnak gondolja a piac most a kötvényhozamok emelkedését, az infláció gyorsulását vagy a vártnál szigorúbb monetáris politikai pályát.

A konszenzus két kamatemelésre számít Amerikában, miközben a Fed hármat kommunikál, Európában pedig a mennyiségi lazítási program szeptemberi kivezetése mellett közel 60 százalékos valószínűséget áraznak az idei európai kamatemelésnek. Mindezek mellett a japán jegybank is csökkentett az eszközvásárlási program volumenén, a világ nagy jegybankjai tehát egyöntetűen a szigorúbb monetáris politika irányába tettek lépéseket.

E folyamatból profitálhat majd az európai bankszektor is. Tudniillik a monetáris szigorítás kedvezően hat a banki eredményességre, azaz míg egyes hozamérzékeny szektorokat negatívan érinthet egy kamatemelés, a bankok árfolyamai tovább emelkedhetnek. Amerikával összehasonlítva nagyobb tartalék lehet az európai bankszektorban: Európa ugyanis a konjunkturális és a monetáris politikai ciklus szempontjából is egy korábbi fázisban jár, miközben a bankpapírok az árazást tekintve jelentős diszkonton forognak az amerikai részvényekhez képest.

A technikai kép szerint csaknem kilenc hónapja szűkebb sávban mozog az SX7E eurós banki index, 130 és 139 pont között; a sáv tetejét teszteli a termék. A hetes grafikonon is pozitív kép rajzolódik ki: az elmúlt napokban sikerült a 200 és az 50 hetes mozgóátlag fölé emelkednie, valamint egy közel 8 éves ék alakzatból tört ki felfelé, ami pozitív a jövőbeli kilátásokat tekintve. Fontos kockázat lehet egy általánosan romló részvénypiaci hangulat, a magas pozicionáltság, illetve talán túlságosan is optimista a szektorra a konszenzus, de mindent egybevéve, továbbra is megéri az európai bankszektorba fektetni.