Kereskedelmi háborút robbantott ki Trump

A kereskedelmi háborúk hasznosak, és könnyű őket megnyerni – írta Donald Trump amerikai elnök a hét végén Twitter-oldalán, azt követően, hogy a múlt heti bejelentése hatalmas felháborodást váltott ki a világ legnagyobb gazdaságaiban.

Az Egyesült Államok a tervek szerint már a hét folyamán az acélra és az alumíniumra extra vámot vet ki, melynek értéke 25, illetve 10 százalék lesz.

Azt egyelőre nem tudni, hogy minden országra kiterjesztik-e a sarcot, a Fehér Ház szóvivője csak annyit mondott, hogy a hatóságok még dolgoznak a részleteken. A bejelentés látványos árfolyammozgásokat váltott ki a piacokon annak ellenére, hogy Trump már a választási kampányában ígéretet tett arra, hogy védővámokkal, a kereskedelmi egyezmények felülvizsgálatával „rakja rendbe” az ország iparát. A bejelentés után hatalmasat zuhantak világ minden táján az acéltermelő és bányatársaságok részvényárfolyamai, miközben amerikai szektortársaik látványos raliba kezdtek, de az autógyártók is megszenvedték a bejelentést.

Trump tervét ugyanis hadüzenetként értékelték az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei világszerte, és megtorló ellenintézkedésekkel fenyegették meg az amerikai elnököt.

Az Európai Unió „határozott és arányos” választ ad a bejelentett kereskedelmi korlátozásokra – jelentette ki Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke szerint a protekcionista amerikai lépés „kirívó beavatkozás” a hazai termelés védelmében, amely európai munkahelyek ezreit sodorja veszélybe. A Reuters úgy tudja, hogy az EU mintegy 3,5 milliárd dollárnyi amerikai termékre 25 százalékos importvámot készül kivetni.

Trump nem késlekedett a válasszal, mint fogalmazott: amennyiben az EU tovább emeli az amúgy is jelentős vámokat és korlátokat, az Egyesült Államok extra adókkal akadályozza majd meg, hogy autóikat az amerikai piacon értékesítsék. Az unió ma is lehetetlenné teszi, hogy az amerikai autókat el lehessen adni Európában – tette hozzá Trump. Az USA jelenleg 2,5 százalékos vámmal sújtja az európai személygépjárművek behozatalát, és 25 százalékos terhet ró ki a haszongépjárművekre. Ezzel szemben a tengerentúli autókra Brüsszel 10 százalékos vámot szab ki.

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban az EU gépjárműexportjának értéke 192 milliárd eurót tett ki, a legnagyobb felvevőpiaca az Egyesült Államok volt, ahová az uniós összexport 25 százaléka érkezett.

Ha Trump beváltaná fenyegetését, az leginkább a németeknek fájna, hiszen amerikaiak veszik meg a Mercedesek és a BMW-k 15 százalékát, az értékesített Volkswagenek és Audik 5, illetve 12 százaléka szintén a tengerentúlon talál gazdára. Az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegében 22,3 milliárd dolláros hiány szerepel a jármű- és alkatrészsoron Németországgal és 7 milliárd Nagy Britanniával szemben. Trump szemét már rég csípi az amerikai utakon futó európai járművek mennyisége, már 2017 januárjában azzal fenyegetett, hogy 35 százalékos extra vámot kellene bevezetni, hogy a hazai márkák kerüljenek fölénybe.

Természetesen nemcsak Németország szenvedné meg az acélra kivetett sarcot: az Egyesült Államok több mint száz országból évente 30 millió tonnát importál a nyersanyagból, a mennyiség kétharmada azonban kilenc országból érkezik. A legnagyobb exportőrök az amerikai piacon Kanada, Brazília, Dél-Korea, Mexikó és Oroszország – Kína, a világ egyik legnagyobb acélgyártója a listán mindössze a tizenegyedik.

A kormányok részéről sorra érkeztek az intézkedést elítélő nyilatkozatok, Svédország, Franciaország, Dél-Korea és Kanada is hangoztatta, hogy megvédi saját iparágát, a kínai parlament szóvivője pedig úgy fogalmazott: Kína nem akar kereskedelmi háborúba bocsátkozni, de nem fogja tétlenül szemlélni, hogy az Egyesült Államok sértse az ország érdekeit. Trump egyelőre hajthatatlannak tűnik, úgy fogalmaz: az iparágat és munkahelyek ezreit menti majd meg az intézkedés. Az amerikai acélipar 140 ezer dolgozót foglalkoztat, miközben ez a szám ötven évvel ezelőtt még elérte a 650 ezret.

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az extra vám a legnagyobb csapást éppen az Egyesült Államok gazdaságára méri majd, hiszen az acél árának emelkedése a végső termékek – autó, ingatlanok stb. – drágulásához vezet, a fogyasztás visszaesése pedig a termelés csökkentését eredményezi. Ráadásul a kereskedelmi partnerek ellenlépéseire is fel kell majd készülniük az amerikai cégeknek, mindezek együtt pedig a munkahelyek leépítéséhez vezetnek.