A vezető valuták április 6-a óta 20–60 százalékot drágultak, a bitcoin ára 6600 dollárról 8100 fölé emelkedett, az etheré 360 dolláros jegyzésről 520 dollárra ugrott, a ripple pedig 46 centről csaknem 70 centig ralizott.
Túl korai azonban azt gondolni, hogy visszatért a bikapiac: az emelkedés mögött ugyanis nincs valódi megragadható, pozitív hír.
Sőt bőven érkeztek negatív hírek az elmúlt időszakban: az indiai jegybank megtiltotta a felügyelete alá tartozó pénzügyi szolgáltatóknak a kriptovaluta-tranzakciókat, az egyik legnagyobb kriptotőzsde, a Kraken kivonult az egyik legnagyobb piacról, Japánból, ismeretlen befektetők pedig – kihasználva a pillanatnyi emelkedést – több 100 millió dollárnyi bitcoint öntöttek a kereskedési platformokra.
Eközben Japán és az Egyesült Államok is egyre szigorúbb szabályozással készül az elsődleges érmekibocsátások (ICO) kapcsán. Volt azonban pozitív hír is.
Az emelkedés kezdete egybeesik azzal, hogy Soros György, aki éveken át lufinak nevezte a bitcoin árfolyamát, másfél hete úgy döntött: megadja fedezeti alapjának az engedélyt, hogy kriptovalutákkal kereskedjen.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője is dicsérte a kriptovalutákat, a jövőben a mostaninál sokkal hangsúlyosabb szerepet képzel el nekik, a piac is izgatottan várja, hogy a G20-csoport elkészüljön végre az egységes, globálisnak szánt ICO-szabályozásával, amely rendezheti, biztonságosabbá teheti a valuták piacát.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
(Az emelkedés hátterében Soros és az amerikai adózási szezon állhat)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.