Erősödik a török líra a jegybank jelzése nyomán

Murat Cetinkaya, a török jegybank kormányzója és Mehmet Simsek miniszterelnök-helyettes a hét végén egy befektetői konferencián hírügynökségi értesülések szerint arról beszélt, hogy

ismét a kereskedelmi bankoknak nyújtott egyhetes repo-kamatot teszik meg a monetáris politika legfőbb eszközévé.

A kéthetes repo-ráta Törökországban már több mint egy éve 8 százalék, miközben ezalatt az egy év alatt a líra a dollárral szemben 28 százalékkal, az euróval szemben pedig 33 százalékkal gyengült.

A kereskedelmi bankoknak nyújtott egyhetes repo-kamat emelése erősíthetné ugyan a líra árfolyamát és mérsékelhetné az inflációt is, Erdogan elnök azonban gazdaságösztönző céllal a hitelkamatok alacsonyan tartását szorgalmazza. A jegybank ezért ódzkodott a repo-kamat megemelésétől, ehelyett más monetáris politikai eszközöket alkalmazott a pénzpiaci folyamatok szabályozására.

Az elmúlt héten azonban különösen erős eladási nyomás alá került a török líra, miután Erdogan elnök egy beszédében jelezte, hogy a választások után az államfő erősebb ellenőrzést fog gyakorolni a monetáris politika felett. A jövő hónapban előrehozott elnök- és parlamenti választásokat tartanak Törökországban.

A lírát gyengítő eladási nyomásra a török jegybank agresszív, 300 bázispontos kamatemeléssel reagált a múlt héten szerdán, ami a líra árfolyamát átmenetileg meg is emelte mintegy két százalékkal. A jegybank azonban szokásához híven nem a kereskedelmi bankoknak nyújtott egyhetes repo-kamatot, hanem az úgynevezett késői likviditási ablak (Late Liquidity Window) kamatát emelte meg 13,5 százalékról 16,5 százalékra. Az egynapos jegybanki hitel kamatát viszont 9,25 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát 7,25 százalékon, az egyhetes repo-kamatlábat pedig 8,00 százalékon hagyta.

A Late Liquidity Facility az a hitelezési eszköz, amelyet a török jegybank használ a török bankok hitelellátására török lírában, a török bankrendszer napi likviditási igényeinek fedezésére.

Recep Tayyip Erdogan elnök a líra árfolyamát gyengítő eladási nyomást az ország ellen indított összehangolt pénzügyi támadásnak nevezte és egy hétvégi választási gyűlésen tartott beszédében arra figyelmeztette a törökországi pénzügyi köröket, hogy „nagy árat fognak fizetni azért, ha részt vettek ebben a manipulációban”. Felkérte egyúttal az ország lakosait is arra, hogy dollár és euró megtakarításaik lírára váltásával segítsenek elhárítani az ország ellen intézett pénzügyi támadást.

A líra 2,42 százalékkal erősödött hétfőn a dollárral szemben, a dollár jegyzése ekkor 4,5914 lírán állt.

A legmagasabb dollárjegyzés megközelítette az öt lírát. A líra 0,4 százalékkal áll gyengébben egy héttel ezelőtti árfolyamánál, egy hónap alatt 13,5 százalékkal gyengült a dollárral szemben és 21 százalékkal áll év eleji árfolyama alatt.

Az eurót 5,3578 lírán jegyezték hétfőn délelőtt, ami a líra 2,26 százalékos erősödésének felel meg.

A líra 0,7 százalékkal áll erősebben egy héttel ezelőtti árfolyamánál az euróval szemben. Egy hónappal ezelőtti értékénél viszont 9 százalékkal áll gyengébben és 17,8 százalékkal gyengébb év eleji árfolyamánál.