A rubel lehet a következő török líra

Az elmúlt napokban – a török lírához hasonlóan – gyengülni kezdtek azoknak a fejlődő és feltörekvő gazdaságoknak a devizái is, amelyek belső szerkezeti problémáik vagy korábbi finanszírozási hibáik miatt különösen érzékenyek az emelkedő kamatkörnyezetre és a csökkenő kockázati étvágyra.

Sorra születtek a megnyugtató magyarázatok, melyek szerint ez még nem a klasszikus fertőzés esete, amelytől úgy rettegnek a világ jegybanki szakemberei.

Hiszen Mexikót, Argentínát, Oroszországot és Indiát szerencsére az egy földrészhez vagy más csoporthoz tartozás nem köti össze, korai még globális devizaválságról károgni. Van azonban a gyengülő devizakurzussal szembenéző országok között egy kakukktojás, amely nem egyszerűen az emelkedő kamatkörnyezet és saját gazdaságpolitikai hibái miatt került górcső alá. Ez Oroszország.

Idén márciusban az ellenfelek nélkül újraválasztott Putyin azt ígérte, hogy

az egy főre jutó orosz GDP a másfélszeresére emelkedik a következő tíz évben. Az ígérthez majdnem 5 százalékos reálnövekedésre lenne szükség, ezért kezeljük a helyén, a választási lózungok között.

Mégis, a kampánycél jól mutatja, hogy az orosz gazdaság legnagyobb gyengesége most az, hogy elvesztette növekedési potenciáljai nagy részét.

A Világbank elemzése szerint Oroszország talán túl van a leggyengébb időszakán, amikor a zuhanó olajár és a krími agresszió után bevezetett szankciók mély válságba sodorták. A növekedés üteme 2018 és 2020 között továbbra is visszafogott lehet, alig érheti el az 1,5-1,8 százalékot, s ez a ráta is az olajár függvénye. Az emelkedő olajárak némileg rendezték az ország külső egyensúlyi helyzetét is, és sikerült a jegybank 4 százalékos célja alá terelni az inflációt, mégis, ez a törékeny egyensúly bármikor felborulhat, és a rubel lehet a következő török líra. Az okok geopolitikaiak.

Augusztus második hetében 2015 óta nem látott gyengülést szenvedett el a rubel, a bejelentett újabb amerikai szankciók hatására. A piac meglepődött, pedig az intézkedésre lehetett számítani. Még 2017 nyarán született meg az amerikai döntés, hogy 2018-ban – átfogó és széles körű vizsgálatot követően – nyárra elkészül az újabb rendeletcsomag. Azt is tudni lehetett, hogy

a jelentések elkészítését követően az Egyesült Államok várhatóan az Európai Unió elé terjesztheti az általa feltárt dokumentumokat, hogy közös erővel kezdjék meg az orosz befolyás visszaszorítását a világban.

Eddig azonban, 2014 óta, tartós tőzsdei hatást nem igazán váltottak ki az Oroszország elleni intézkedések. A legújabb bizonyítékok viszont, melyek szerint Oroszország megszegte a biológiai és vegyi fegyverek használatára vonatkozó 1991-es tilalmat, megváltoztatják a helyzetet.

Most, a félidős választások előtt az amerikai adminisztráció egyre erősebb üzeneteket kíván küldeni, hogy választási rendszerét és gazdaságát az orosz befolyástól megvédi, ezért további eszközhöz nyúlhat. Mivel a teljes, rubelben jegyzett orosz államadósság majdnem 30 százaléka külföldi kézben van, egy ezzel kapcsolatos szigorítás vagy tiltás megrengethetné a látszólag éledező orosz gazdaságot. Mindez pedig kiegészíthető a legnagyobb orosz bankok számára történő hitelezés megtiltásával, név szerint a VTB és a Sberbank lehet a fókuszban a legfrissebb hírek szerint. Bár részvénytartási tilalom nem lépne életbe, az orosz energiavállalatok kötvényeiken keresztül erős nyomás alá kerülnének. Ez nem hagymázas képzelgés, hanem már egy benyújtott javaslat, melyet idén ősszel tárgyalnak majd az amerikai törvényhozók.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

Nagyot esett a török líra

Péntek délelőtt csaknem 7 százalékkal gyengült a török líra az amerikai dollárral szemben azután, hogy Washington csütörtökön jelezte: Ankara újabb szankciókra számíthat, ha nem engedi szabadon Andrew Brunson amerikai lelkészt.