Miért banktól vesszük az állampapírt?

Az elmúlt években a háztartások állampapír-állománya jelentősen emelkedett: 2010 eleje óta több mint a hétszeresére nőtt, ami stabil belső finanszírozási forrást nyújt. A lakossági kereslet növekedése főként a megtakarítások bővülésének, valamint a lakossági állampapírok hozamelőnyének volt köszönhető. Emellett a pénzügyi közvetítők (bankok és befektetési szolgáltatók) a jutalékok révén maguk is érdekeltek voltak az állampapírok értékesítésében.

Bár a költségvetés magasabb kamatot fizetett az ilyen papírokra, mint a hasonló futamidejű piaci államkötvényekre, ám a kifizetett többletkamat és jutalékkiadás nagy része megtérül a kamatjövedelem utáni közvetlen szja-bevételekből és a jövedelem elköltését követően befolyó áfabevételekből. Ezenfelül a lakossági kibocsátás tehermentesíti az aukciós értékesítést, ami alacsonyabb piaci hozamokat eredményez.

A háztartások az 5200 milliárd forint értékű állampapír-állományuk nagyobb részét bankoknál tartják, és csak kevesebb mint negyedét vezetik közvetlenül a Magyar Államkincstárban. Állampapírt a megtakarítással rendelkezők alapvetően két módon vásárolhatnak. A leggyakoribb megoldás, hogy annak a banknak vagy befektetési szolgáltatónak a közvetítésével vásárol az ügyfél állampapírt, amellyel addig is kapcsolatban állt.

Kevesebben vannak, akik a másik megoldást választják, azaz az államkincstárban nyitnak értékpapírszámlát, és azt használják állampapírvételre. Pedig a két lehetőség különböző költségekkel jár a háztartások és a központi költségvetés számára is. Emiatt szükség lehet a kincstári számlák előnyeinek tudatosítására, hogy a lakosság ezt az utat is ismerje állampapír-vásárláskor.

A kincstárnál vezetett számlák díjmentesek a lakosság számára, csak az átutalások utáni tranzakciós illeték költsége terheli a számlatulajdonost. Ezenkívül sem az állampapírok megvásárlásának, sem a számla fenntartásának, sem az újrabefektetésnek nincs díja.

A Magyar Államkincstár az államnak sem számol el jutalékot az értékesítésért. A rajta keresztül történő vásárlás tehát a háztartás és az állam számára is lényegében ingyenes. Ezzel szemben a piaci szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámlákra jellemzően a megtakarított állomány után díjat, illetve egyéb díjakat is fizetnek a háztartások a tranzakciós illetéken felül.

A háztartások által a piaci szolgáltatóknak kifizetett díjak mintegy 10-15 milliárd forintot tehetnek ki évente. A díjakat három nagy csoportba sorolhatjuk. A legnagyobb tétel a számlavezetéshez kapcsolódó állományi díj, amely az egyes szolgáltatóknál tipikusan az állomány 0,15-0,25 százaléka. Ezenfelül az állampapír-vásárlások után felszámított jutalék is érdemi kiadás, ennek a költsége általában az új vásárlások 0,1 és 1 százaléka között alakul. Ezek mellett a számla megnyitásához és fenntartásához további díjak is kapcsolódhatnak. Az összes költség együttesen átlagosan az állomány 0,2–0,4 százalékát teheti ki – így alakul ki az évente 10-15 milliárd forintos kiadás az érintett háztartások oldalán.

A piaci szolgáltatókon keresztüli értékesítésre az állam az Államadósság Kezelő Központon (ÁKK) keresztül évi 20-30 milliárd forint jutalékot fizet ki, ennek csökkenése révén emelkedhetne a háztartások számára kifizetett kamat. Az értékesítés után az államnak jutalékköltsége keletkezik, ha a piaci szolgáltatók közreműködésével valósul meg az állampapírok eladása.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható