Nem változtatott az alapkamaton az EKB

A kormányzótanács, a piaci várakozásokkal összhangban, változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét.

Az EKB közleménye szerint a kormányzótanács az előző, szeptemberi kamatdöntéshez hasonlóan, továbbra is arra számít, hogy a bank irányadó kamatai legalább 2019 nyaráig a jelenlegi szinten maradnak, mindenesetre addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2 százalék alatti, de ahhoz közeli legyen.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően a kormányzótanács 2018. december végéig az új, a szeptemberi döntés után bejelentett módon 30 milliárd helyett 15 milliárd eurós havi ütemben folytatja a nettó eszközvásárlást az erre szolgáló programban (APP); valamint annak függvényében, hogy a beérkező adatok megerősítik a középtávú inflációs várakozásokat – a nettó eszközvásárlás ezután befejeződik.

A kormányzótanácsnak az a szándéka, hogy az APP-ben vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, illetve ameddig szükséges, újra befekteti annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Mario Draghi, az EKB elnöke a délután fél háromkor kezdődő sajtóértekezleten ismerteti a döntések alapjául szolgáló megfontolásokat.

Az EKB szigorító intézkedéseinek üteme a lényeg

Az EKB nem változtat, ez pedig azt jelenti, hogy az év végével kivezeti az eszközvásárlási programot és várhatóan a jövő év második felében kezdheti meg a szigorítást. A kérdés az, hogy milyen gyorsan követik majd egymást a szigorító intézkedések

– értékelte az EKB csütörtöki döntését és Mario Draghi nyilatkozatát Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember szerint arról sem lehet tudni semmit, hogy az eszközvásárlási program kifutása után milyen szabályok mentén akarja megújítani az EKB a lejáró eszközöket. Ez azért lényeges, mert elsősorban a dél-európai országoknak, például Olaszországnak és Görögországnak jelentett igazán komoly segítséget az EKB-s eszközvásárlási program.

Németh Dávid azt is elmondta, hogy a magyar monetáris politika jelenleg a nemzetközi trendekhez képest lazább. Az MNB a legutóbbi kommentárjaiban viszont utalt arra, hogy döntéseinél nagy figyelmet fordít az EKB lépéseire.

„Az EKB jövőbeni szigorításai nyomás alá helyezhetik a magyar jegybankot, hogy szigorúbb környezetet hozzon létre” – tette hozzá. Az EKB-közlemény kiadásakor – 14 óra körül – az euró még erősödött a dollárral szemben, később – 15 óra körül fordult a kocka – a dollár erősödni kezdett az euróhoz képest, napi minimumra esett az euró. A magyar deviza az euróval szemben délután fél 4-kor 323,90 forintnál járt, nagy mozgást nem mutatott a forint jegyzése.