A Morgan Stanley kiszámolta a Fed-hatást

A Fed 2017 ősze óta folyamatosan építi le a válság után 4500 milliárd dollárosra duzzasztott mérlegét. Az elmúlt bő egy évben több mint 400 milliárd dollárral, közel 10 százalékkal csökkent a mérlegfőösszeg, január 8-án 4056 milliárd dolláron állt a Fed adatai szerint. A befektetők korábban valószínűsítették, hogy a jegybank mérlegének leépítése negatív hatással lehet a piacokra, az eszközök átértékelődése és a kereslet visszaesése erős turbulenciákat okozhat mind a kötvény- és deviza-, mind a részvénypiacon.

A Morgan Stanley elemzői egy kvantitatív modellel vizsgálták a lehetséges részvénypiaci hatásokat. A modell szerint az S&P 500 index mozgása 2009 óta korrelációt mutat a Fed jelzálog-fedezetű értékpapírokra (MBS) vonatkozó ügyleteivel: minden 20 milliárd dollárnyi változás az MBS-eszközállományban 0,37 százaléknyi elmozdulást okoz a tőzsdei árfolyamokban. Ha a Fed az idén a korábbi bejelentése szerint havi 15 milliárd dollárnyi ilyen eszközt vezet ki a mérlegből, akkor december végéig 3,3 százalékkal eshet az S&P 500, ami nagyjából harmada az elmúlt öt esztendő átlagos éves hozamának. A modell szerint az alindexek többsége 2 százalék fölötti veszteséget könyvelhet el az idén.

A legnagyobb veszélyben az ingatlanpiaci alindexben szereplő részvények vannak, a Morgan Stanley szerint a szektor átlagosan 6 százalékot eshet. A különösen veszélyeztetett ágazatok közt van még a nyersanyagszektor, a gépjárműipar és az ipari termékek előállítói is. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy a Fed vélhetően nem újítja meg az ingatlanhitel-fedezetű papírjait, s ezzel nagyjából 200 milliárd dollárt vonhat ki az összességében 300 milliárd dolláros piacról. A szűkítés már most is rontja az ingatlanhitel-felvétel kondícióit, tehát a hatás nem csak a részvénypiacon jelentkezik.

A befektetők nem csak az említettek miatt kényszerülhetnek port­fó­liójuk átrendezésére. Az eszközvásárlási program alatt a Fed érdemi keresletet támasztott egyes biztonságos eszközosztályok, például az állampapírok vagy más fedezett kötvények iránt, ezért azok árfolyama megemelkedett. A piaci szereplők arra kényszerültek, hogy más, kockázatosabb papírok után nézzenek, és így tartsák fenn a megkívánt kockázati szintet. Jelenleg a kincstár az államadósság finanszírozására egyre több állampapírt bocsát ki, de a korábbi legnagyobb vevő – a Fed – már nem kíván szereplőként megjelenni a piacon. A piacon található egyre több állampapírra csökken a befektetői igény, ami az árfolyam csökkenésével járhat. Ez a folyamat a szereplőket arra késztetheti, hogy eladják kockázatosabb eszközeiket, köztük a részvényeket, hogy helyet készítsenek elő a kínálat számára.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható