Az MKB kibocsátása lehet az idei év sztorija

Az amerikai tőzsdéken tavaly 261 új cég kezdte meg a kereskedést, ezek egyötöde a technológiai szektorból került ki. Ez az előző évhez képest 14 százalékos emelkedést jelentett, az elért volumen pedig 16 százalékkal 60 milliárd dollárra emelkedett. A leginkább várt unikornisok azonban nem érkeztek meg, így az Airbnb, a BuzzFeed és a Lyft elhalasztotta a nyilvánossá válást, a Spotify pedig a közvetlen részvényeladást választotta, nem kockáztatta az IPO-eljárást. Bár az év közben elromló hangulat az IPO-hozamokat sem kímélte, sok frissen tőzsdére került amerikai kisvállalat jól zárta a 2018-as évet.

Az év technológiai IPO-ja az Egyesült Államokban minden kétséget kizáróan a Nasdaqon debütált Zscaler volt, 160 százalék feletti teljesítményével. Ezt 2018 márciusa óta érte el, amikor 16 dolláros áron került a parkettre.

A kiberbiztonsággal foglalkozó vállalat bővülő bevételekről, stabil jövedelmezőségről tudott beszámolni, főképp a FedRAMP Connect programban elért helye miatt. Ezzel a Zscaler egyikévé vált annak a négy biztonsági cégnek, amelyek az amerikai kormányhivataloknak és ügynökségeknek dolgozhatnak. Ennek ellenére a Zscaler pozíciója még mindig ingatag, hisz másik három riválisa egyenként négyszer akkora, mint ő, mérethátránya nemcsak a megrendeléseknél jelentkezik, de akvizíciós célponttá is teheti.

A frissen nyilvánossá váló tech vállalatok közül 100 százalék feletti teljesítményt mutatott még fel az Elastic a New York-i börzén. A big data vállalat azok mögött a keresések mögött áll az adathálózatával, amelyek például a társkereső tinderezőket kötik össze, vagy az Uber-sofőröket az utasaikkal, de sok élelmiszer-hálózat is az Elasticot használja. Annak ellenére, hogy az elmúlt három hónapban már meg is duplázódott az árfolyama, érdemes reálisan kezelni a céget, amely a mai napig veszteséget termel, bár biztató, hogy a bevételei éves alapon 72 százalékkal nőttek.

Európában jóval óvatosabbak voltak a vállalatvezetők, itt a lassú gazdasági fellendülés mellett is csökkent az IPO-k száma, a jelenséget pedig a brit, olasz és francia politikai bizonytalanság is fokozta.

Az éves volumen 5 százalékkal 41 milliárd dollárra esett 2018-ban. Év közben ki is derült, hogy indokolt volt a kétlépésnyi távolság. A spanyol olajvállalat, a Cepsa például az utolsó pillanatban visszavonta tőzsdei megjelenését, a régóta várt Aston Martin-IPO sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Voltak azonban sikeres kibocsátások is. Az elektronikus fizetési rendszert fejlesztő Adyen június 13. óta 195 százalékos pluszban is volt már, egészen szeptemberig, amikor lejárt a bennfentesek eladási tilalma. Ugyanígy a technológiai szektorban startolt a március óta mikroszenzorok és rendszerek előállításával foglalkozó Sensirion, mígnem augusztus 22-én bejelentették, hogy a tőzsdei debütálással összefüggő költségek miatt 2 millió svájci franknyi nettó veszteséget halmoztak fel.

Ázsiában sem volt jobb az általános helyzet. A globálisan legnagyobb volumenű kibocsátás, a Softbank telekom lányának árfolyama már az első kereskedési napon 14 százalékot esett, és hasonló sorsra jutott egy másik megaüzlet, a Tencent zenei üzletágának amerikai kibocsátása is.

Magyarországon 2019-ben több jelentős változásra számítunk. Egyrészt januárban döntés születhet az MKB nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásáról.

Konkrétumokról még nincs hír, de az már régóta tudott, hogy a bankot 2019 végéig tőzsdére kell vinni. Az MKB vezérigazgatójának nyilatkozata alapján a piac nem számít 20 százalék feletti tőzsdei jelenlétre a kezdeti fázisban.

A másik fontos változás, hogy a BÉT új részvénykategória-rendszert vezet be, amelynek értelmében megszűnik a T kategóriába való belépés lehetősége, helyette a BÉT Xtend piac lehet az első lépcsőfok a blue chippé válás útján. Ezen az úton indult el 2018-ban a Megakrán és a Cybergastro is, a következő hat hónapban további új kibocsátók érkezhetnek.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható