A Telekom középtávú stratégiája

Túl vagyunk a Magyar Telekom utolsó negyedéves jelentésén és a befektetői napján is, amely mérsékelt optimizmust hagyott bennünk.

Ismét erős számokkal rukkolt elő a vállalat, mind negyedéves vonatkozásban, mind a stratégiai kitekintőjében, ugyanakkor az osztalékemelés mértéke a 2019-es évi profitból nem győzhette meg a piaci szereplőket a reakciót látva.

A menedzsment biztató stratégiát vázolt fel, amelyben a következő három évre a szabad készpénzáram átlagosan évi 5 százalékos növekedését vetítette előre. Ez például a rézhálózat párhuzamos üzemeltetésének megszüntetéséhez kapcsolódó költségcsökkentésen, a magasabb profittartamú rendszer-integrációs szegmens felé való elmozduláson, valamint egyéb költségek optimalizációján alapul.

Ha minden a terv szerint sikerülne, a 2018-ban elért 65 forintos egy részvényre jutó megtermelt pénzáramot 75 forintra tudná emelni a cég 2021 végére.

Ebből a szempontból jogosan lehetünk optimisták, hiszen a konszenzus inkább romló eredményességgel számolt, semmint javulóval. További megnyugtató tény, hogy a menedzsment stratégiája már eleve számol a Digi mobilpiacra lépésével, és mindezek mellett gondolják kivitelezhetőnek a tervet.

Egyedüli negatívumként az eredményességet nem követő osztalékpolitikát lehetne kiemelni. Az osztalék mértékéről a menedzsment évente fog állást foglalni, aminek a fő mozgatórugója az egyre intenzívebb verseny, illetve az akkor már lefutott 5G költségterhe lesz.

Véleményünk szerint a Telekom egy opciókkal felruházott, 5-6 százalékos osztalékhozammal kecsegtető részvény maradhat.

Az opciók erős hátszelet nyújthatnak jó esetben. Jelentős felértékelődési potenciál lehetne, ha csökkenne az éves szinten 25 milliárdra rúgó szektoradó vagy a 7 milliárdos közműadó. Említésre méltó lenne egy kevésbé költséges aukció is, arról nem is beszélve, ha a Magyar Telekom egy kicsit megközelítené a Deutsche Telekom tőzsdén jegyzett leányvállalatainak eredményességhez kötött osztalékpolitikáját.