Elesett az orosz projekttől a Csepel

Az Orosz Államvasutak (RZSD) a magyar Külkereske­delmi és Külügyminisztériumnak jelezte az Excel Csepel évek óta húzódó, turbinás áramfejlesztő projektjével kapcsolatban, hogy az elmúlt években bekövetkezett jogi és pénzügyi környezetváltozás miatt már nem érdekelt benne.

Egyrészt az energiaátvételben új, föderális szintű rendeletek szabályozzák az orosz vállalatot, másfelől a devizában történő finanszírozási konstrukció az árfolyamkockázatok miatt előnytelen számára, lévén az RZSD százszázalékos állami tulajdonú vállalat. Emellett az orosz importhelyettesítési politika fényében helyi gyártmányú termékeket és orosz beszállítókat helyeznek előtérbe a projektek megvalósítása során. Az RZSD ezzel a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. A Csepel még tavaly ősszel kért a Külkereskedelmi és Külügyminisztériumon keresztül egyértelmű állásfoglalást az Orosz Államvasutak vezetésétől a projekttel kapcsolatban.

A pesti parketten a szerdai 625 forintos záróárhoz képest csütörtökön 100 forintos mínusszal nyitott a részvény, de már délelőtt enyhült az eladói nyomás, s újra 600 forint fölé kapaszkodott a kurzus. Valójában nincs nagyon mit kiárazni a papírból. Már a 2017-es év végi mérleg- és eredménykimutatásban nulla forintra értékelték le a befektetett eszközök között a százszázalékos tulajdonú leánycéget, az Excel Csepel Kft.-t, miután a leányvállalat még futó projektjeinek eszközeire százszázalékos értékvesztés elszámolását írták elő a számviteli szabályok. Az orosz projekt leírása ebből 185,5 millió forintot tett ki, míg a szintén évek óta húzódó Dubaj projekt (a 72 emeletes al-Hikma Tower automatizált parkolóját építette volna az Excel Csepel) 128,54 millió forintot.

A veszteségek miatt a Csepel közgyűlése még tavaly novemberben döntött az alaptőke drasztikus, 326 millió forintos leszállításáról. Ennek módjáról az idén januárban publikált második közzétételben is írt a társaság, eszerint a részvények névértékét 150 forintról 9 forintra csökkentik.

Kétszer is próbálkozott alaptőke-emeléssel a Csepel az elmúlt időszakban. Előbb tavaly nyáron, ami akkor azért hiúsult meg, mert az első részletet a kötelezettséget vállaló részvényes (a szingapúri illetőségű R. Kalaichelvan magánszemély, akinek 21,35 százalékos befolyása van a Csepel Holdingban) a vállalt határidőre – felszólítás ellenére – sem fizette be. Másodszor tavaly novemberben döntött az alaptőke-emelésről a közgyűlés. Eszerint 280 ezer, egyenként 9 forint névértékű törzsrészvényt bocsátanak ki zárt körben 1000 forintos kibocsátási áron.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható