Csányi: sok hiba övezi az újkori magyar bankrendszer útját

Tőkeoldalon messze nem volt kifizetendő a magyar bankrendszer tulajdonosának lenni az elmúlt 32 évben – a tulajdonosok 4500 milliárd forintot kereshettek volna, ha tőkepiaci instrumentumokba fektetik be pénzüket

– mondta a Bankszövetség megalakulásának 30. évfordulójának tiszteletére rendezett konferencián Csányi Sándor.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az elmúlt 30 évre visszatekintve arról beszélt, hogy

számos rossz döntés nehezítette a hazai bankrendszer kialakulását. A kétszintű bankrendszer megalakításnak legkomolyabb problémájának nevezte, hogy az MNB vállalati portfoliójának szétosztásakor iparágilag túlzottan koncentráltan lett szétosztva.

Patai Mihály: lassulni fog a reálgazdaság

A Magyar Bankszövetség elnöke szerint a fellendülő magyarországi hitelezés ellenére nincs jele a túlfűtöttségnek.

Mindez oda vezetett, hogy a bankrendszer a rendszerváltást követően rendkívül gyorsan elvesztette saját tőkéjét. A cégek kötelező öncsőd-jelentésének szabályozása sem volt megfelelő, ennek köszönhetően olyan cégeknek is csődöt kellett jelenteni az egyre komolyabb körbetartozás miatt, akik egyébként működőképesek maradhattak volna. Szükséges volt a bankkonszolidáció – jelentette ki Csányi Sándor, azt azonban igazságtalannak tartotta, hogy a lakosság adóskonszolidációja ugyanakkor nem történt meg.

A 2000-es évekre az elhibázott költségvetésének köszönhetően az országnak ismét sikerült elérnie az országnak az utoljára a 90-es évek elején látott 74 százalékos GDP-arányos külső adósságot. Csányi a gazdaságra tett káros lépésnek jellemezte a kétszer 100 napos Medgyessy-programot – a fiskális alkoholizmusnak köszönhetően újra 8,9 százalékos volt a költségvetési hiány.

Kényszerű következmény volt a költségvetés stabilizálása, ezért a kormány megszüntette a lakáshitel-támogatást, ennek köszönhetően elindult a devizahitelezés. Ezt egyrészt támogatta a hitelkamatok közötti jelentős különbség a svájci frank Libor 3,6 százalék volt ekkoriban, a magyar alakamat ugyanekkor 11,6 százalékon állt. Az itthoni külföldi bankok erősen lobbiztak a termék bevezetéséért, s végül az OTP is elkezdett devizahitelt kínálni, aminek okát Csányi Sándor abban jelölte meg, hogy a bank egy év alatt egyharmadát elveszítette a piaci súlyának.

A devizahitelezés figyelmeztető a bankoknak, az adósoknak és a szabályozóknak is – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató, aki szerint fontos, hogy a felügyeleti területen nem makrogazdasági szempontokat kell követni az ellenőrzőknek, hanem prudenciális alapon kell vizsgálniuk a pénzintézményeket. A másik oldalon pedig nem szabad elhinnünk, hogy az ügyfelek megértik a pénzügyi termékeket – kiemelten fontos feladata a Bankszövetségnek, hogy a pénzügyi tudatosságot segítse, hogy az iskolákban meg kell jelennie az alapismereteknek, meg kell tanulni milyen kockázata van a pénzügyi termékeknek – mert a hosszan lekötött betétnek is van kockázata – jelezte a bankvezető.

A válság után komoly visszarendeződés következett be, a bankok helyzetét nagyban nehezítette, hogy a teljesítő hitelállomány harmada csökkent, a GDP-arányos hitelpenetráció 58-35 százalékra csökkent. Csányi szerint a jegybank jókor és jól avatkozott be a növekedési hitelprogrammal a vállalati oldalon, míg a lakossági területen a devizahitelek forintosítása volt jó időben megtett lépés – ha kivárunk addig, amikor elengedték a svájci frank árfolyamát, az további 700 milliárd forintba került volna szektorszinten – mondta Csányi Sándor.

Az OTP elnök vezérigazgatója szerint

korántsem biztos, hogy érdemes a magyar bankszektorba fektetni. 2010 óta speciális adók címén 2400 milliárd forintot fizettek be a bankok a költségvetésbe, ezt azzal érdemes összevetni, hogy 2010-ben 2750 milliárd volt a bankszektor saját tőkéje

Ha azt nézzük, hogy 1987-től a bankszektor tőkerarányos megtérülése 11 százalékos, az nem tűnik rossz számnak, ám ez nem reálmegtérülés! – emlékeztetett Csányi Sándor, Szavai szerint 1987-2018 között, ha a tulajdonok a tőkepiacokon kamatoztatták volna a pénzüket, akkor most 4,484 milliárd forinttal lenne több a zsebükben.

Windisch: az MNB a fenntartható növekedésre helyezi a hangsúlyt

A gazdaság bővülésének idején az MNB a fenntartható, kiszámítható növekedésre helyezi a hangsúlyt – mondta a konferencián Windisch László, a jegybank alelnöke. Közölte, hogy az MNB számításai szerint a magyar gazdaság tavalyi kimagasló, 4,9 százalékos bővüléséből a vállalati hitelezés növekedése 2,8 százalékot jelentett. A jegybank alelnöke kiemelte: a bankrendszer felügyelete szempontjából fontos volt, hogy a korábban önálló pénzügyi felügyeletet beolvasztották a jegybankba, ezzel hatékonyabbá vált a hazai bankrendszer folyamatainak ellenőrzése. (MTI)