BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem azonos pályán játszanak

Nemcsak árazási, hanem szabályozói hátrányban is vannak a pénzintézetek a digitális óriásokkal szemben, reményt ma az adhat, hogy az ügyfelek, ha a pénzükről van szó, még a bankokban bíznak jobban.

Az elmúlt év végére a nem banki mobilfizetési szolgáltatók forgalma 7,78 százalékkal 7 ezermilliárd dollárra nőtt Kínában, amelyből az Alipay 53,8, a Tencent 38,9 százalékos részesedést hasított ki.

A banki technológia így már a háta mögött tudja a Szilícium-völgyet, ahol sok esetben még mindig mágnescsíkos bankkártyákkal fizetnek

– vélekedett Knut Holmen norvég stratégiai tanácsadó az UniGlobal által tizenegyedszer megszervezett Banki Innovációs Fórumon, Prágában.

A pénzügyi jövő korábban elsősorban a bankkapcsolatokkal nem rendelkezők bevonzásában használt alternatív utakat – az évtized elején Afrikában jóval több mobilon bankoló ügyfél volt, mint Európában –, de mára a technológiai fölény is áthelyeződött.

Ázsiában az ügyfelek számára zajló fejlesztések 63 százaléka alternatív fizetési megoldás, s csak 37 százalék a klasszikus banki megoldás, a bankkártya aránya, eközben az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló EMEA-régióban még csak 55 százalékos az alternatív út aránya

– jelezte Victor Dostov, az orosz elektronikus pénz- és átutalási szövetség elnöke.

Fotó: Shutterstock

Miközben a fogyasztói bizalom alapesetben ma lényegesen nagyobb a technológiai cégek, mint a pénzintézetek iránt – Knut Holmen egy amerikai felmérést idézett, amely szerint a technológiai cégekben a válaszadók 79, a bankokban a 47 százaléka bízik –, ám amikor a fizetésre kerül sor, akkor – miként arról Jan Macek, a CGI pénzügyi szolgáltatásokért felelős alelnöke egy Visa-tanulmány alapján beszélt –

az internetes fizetési helyzetekben az emberek ma még toronymagasan a bankokat választják, és nem a pénzügyi területre is kacsingató bigtech cégeket (Google, Apple).

A bigtech cégek viszont ma már lényegében megkerülhetetlenek, hiszen a mindennapi gondolkodás részei, ráadásul sikerrel tudatosították a felhasználókban, hogy a digitális szolgáltatások ingyenesek – hiszen a fejlesztéseiket nem közvetlenül a lakossági felhasználókkal fizettetik ki. Jellemző példa a Knut Holmen által közepes játékosként jellemzett szállásfoglaló oldalak – Booking.com, Hotels.com – helyzete: ezek a cégek nemegyszer 25 százalékos jutalékért közvetítik az utasokat a szállodákhoz, ám az ügyfél ebből semmit sem vesz észre, hiszen ő csak a pénztárcájának megfelelő ajánlatot látja.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.