Elcsúszhat egy olajfolton a jegybank

Úgy tűnik, hogy hiába a határozott fellépés és az eddig megrendíthetetlen kommunikáció, a norvég jegybank sem tud sokáig szembemenni a világpiaci trendekkel, és nem tudja megtartani a monetáris szigorítás ciklusát. Tavaly szeptemberben kezdte el a kamatemelési folyamatot a Norges Bank, amikor a mélypontnak számító, 0,5 százalékos értékről 0,75 százalékra emelte az alapkamatot.

A kommunikáció már akkor is az volt, hogy a gazdaság lendülete és az infláció emelkedése egyértelmű irányt adott a monetáris politikának, és a kamatemelési ciklus 2019-ben is folytatódik majd. Ennek következő lépcsőfoka volt 2019 márciusa, amikor újabb 25 bázispontos emelésről döntött a norvég jegybank, így az alapkamat már 1 százalékra kúszott fel. A döntést követő jegybanki beszédek továbbra is azt erősítették, hogy egy tartós folyamatban vagyunk benne, amely minden oldalról alátámasztja a kamatemelkedési ciklust.

Áprilisra azonban tovább erősödött a világgazdaság lassulásától való félelem, egyre több, monetáris szigorítást ígérő jegybank rántotta be a kéziféket, és a várakozások is alábbhagytak. Ráadásul Norvégiában az elsősorban olajra épülő gazdaság számára az elmúlt hetekben kialakult fordulat a nyersolaj árában nem feltétlenül kedvező. Amellett, hogy az energiahordozó árának mérséklődése visszafoghatja az inflációt, a gazdasági növekedésre is negatív hatással van.

Így hiába volt szinte egyértelmű a jegybank korábbi kommunikációjából, hogy a kamatemelések folytatódnak, és hiába árazta korábban a piac is azt, hogy júniusban jöhet az újabb monetáris szigorítás, a jelenlegi körülmények között inkább egy fordulatra kell készülni. A norvég korona csaknem 3 százalékot gyengült az elmúlt két hétben az euróval szemben, és ami ennél is fontosabb, kitört az árfolyama abból az ereszkedő trendcsatornából, amely tavaly december óta meghatározta a kurzus mozgását. Ennek megfelelően könnyen lehet, hogy a leértékelődés folytatódik, és a norvég deviza a korábbi csúcsokat is megközelítheti az euró ellenében.