Csökkent az Erste nyeresége, de így sem panaszkodhatnak

Csökkent az Erste Csoport nyeresége az első fél évben. Az első fél évben a nettó kamatbevétel 2329,7 millió euróra nőtt 2213,8 millió euróról elsősorban a Csehországban, de más alappiacainkon is tapasztalt emelkedés miatt. Míg a nettó díj- és jutalékbevétel 980,4 millió euróra emelkedett 959,3 millió euróról elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatásoknak és a hitelezési teljesítményének köszönhetően.

A cégcsoport működési bevétele 11,5 százalékkal, 1446,9 millió euróra emelkedett.

A takarékpénztárak javuló teljesítményének köszönhetően a kisebbségi részesedések utáni nyereség 205,2 millió euróra nőtt 165,5 millió euróról.

Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója a közleményben kiemeli: a Kelet-Közép-Európában tapasztalt egészséges gazdasági növekedést az is jól mutatja, hogy az ügyfélhitelek volumene 155,3 milliárd euróra nőtt, amely az előző év azonos időszakához képest 7 százalékos bővülést jelent éves összehasonlításban.

Ugyanakkor némi aggodalomra ad okot, hogy a továbbra is alacsony kamatkörnyezetben 8 százalékkal, 169,7 milliárd euróra nőtt az ügyfélbetétek állománya, miközben a betétek most nem azt az alapot jelentik, amelyre a vállalat ügyfelei felépíthetik pénzügyi jólétüket. Az elkövetkezendő években az egyik legnagyobb feladatunk ezért az lesz, hogy megfelelő kockázati szinttel rendelkező és vonzó befektetési termékeket fejlesszék

– tette hozzá.

A közlemény szerint a működési környezet várhatóan támogatja a hitelezés bővülését. Előrejelzésük szerint a reálgazdasági növekedés 2019-ben 3-4 százalék lesz az Erste Csoport kelet-közép-európai elsődleges piacain, valamint 2 százalék körüli Ausztriában, amit továbbra is elsősorban a jelentős belföldi kereslet táplál. Kelet-Közép-Európában a gazdasági bővülést a várakozások szerint a reálbérek növekedése és a munkanélküliség alacsony szintje is támogatja.

Az Erste Csoport 11 százalékot meghaladó ROTE (goodwill nélkül számolt, tárgyieszköz arányos megtérülési ráta) elérését tűzte ki 2019 egészére. A célkitűzést alátámasztó feltételezések között szerepel, hogy a bevételek nagyobb mértékben nőnek, mint a kiadások (feltételezve, hogy a nettó hitelállomány az egyszámjegyű skála közepe felé található értékkel bővül), valamint, hogy a kockázati költségek is emelkednek, ám még így is historikusan kedvező szinten (legfeljebb 10 bázisponton) maradnak, emellett az adóráta 20 százalék alatt lesz.

A tervet kockáztató tényezők között említette a közlemény a várttól eltérő fejleményeket a kamatpolitikában, valamint a bankok kárára életbe léptetett politikai, vagy szabályozói intézkedéseket, továbbá a geopolitikai és világgazdasági kihívásokat.