Rohamosan nőnek az élelmiszerárak a világ feltörekvő piacain, ezt pedig a szegényebb fogyasztók sínylik meg. Bár a gazdasági növekedés globálisan lassul, a központi bankok továbbra is a fellendülésre összpontosítanak, és az áremelkedés ellenére továbbra is lazító politikát folytatnak – írja a Bloomberg.
A gazdasági portál fogyasztói árindexe szerint az infláció továbbra is rekordalacsony a feltörekvő piacokon.
Nem foglalkoznak az élelmiszer-drágulással, ami maroknyi termékre koncentrálódik, és nem szokványos tényezők irányítják
– mondta Taimur Baig, a szingapúri DBS Bank ügyvezető igazgatója és vezető közgazdásza. Úgy vélik, hogy
a laza monetáris és fiskális politika 2020-ban is megmarad.
Az ársokk reális fenyegetés. Japán közgazdászok a magasabb élelmiszerköltségek három lehetséges kiváltó tényezőjére figyelmeztettek:
Úgy látják, hogy a feltörekvő és a kevésbé fejlett piacok vannak a legnagyobb veszélyben, mivel az ilyen országokban az élelmiszer-költségek a fogyasztói jövedelem nagyobb hányadát teszik ki.
Fotó: AFP
Kulcskérdés lesz, hogy a hosszú távú inflációs várakozások felhajtóerőként hatnak-e a bérekre, valamint a maginflációra
– véli Sonal Varma, a japán Namura Holding vezető közgazdásza.
Nagy dilemma a központi bankok számára az ellátóoldalon megjelenő élelmiszerár-emelkedés, miközben a gazdasági növekedés világszerte csökkenő tendenciát mutat
– húzta alá Varma. „A kérdés, hogy szerintük ez átmeneti, vagy tartós állapot” – tette hozzá.
Nézzük meg, hogy ez a jelenség, hogy hat a legfontosabb feltörekvő piacaira.
A sertéspestis ellen nagy volumenű tenyésztéssel védekeztek, ennek hatására a sertéshús ára októberben megduplázódott, 3,8 százalékra felnyomva a fogyasztói inflációs szintet, ami a legmagasabb 2012 januárja óta. A közgazdászok arra számítanak, hogy januárra 5-6 százalék körülire is felkúszhat az infláció. Ez akadályozhatja a központi bank monetáris lazításra és gazdasági növekedésre irányuló törekvéseit a kereskedelmi háború és az alacsony belső kereslet közepette.
A sertéspestis a határokon is átível. A szomszédos Vietnamban közel hatmillió sertést kellett levágni a betegség terjedésének megakadályozása érdekében.
A hatás még nem jelent meg az ország fogyasztói árindexében – részben azért mert a magas élelmiszerárak eltorzították a statisztikai adatokat –, de az elkövetkező hónapokban valószínűleg éreztetni fogja hatását
– véli Alex Holmes, a szingapúri Capital Economics közgazdásza. Ipari szereplők szerint novemberben az élő sertés ára 30 százalékkal fogja meghaladni az egy évvel ezelőtti árszintet.
Indiában a hagymáért kell sokkal többet fizetni, ez pedig társadalmi nyugtalanságot váltott ki az elmúlt években. A zöldségárak 26 százalékos növekedése odáig vezetett, hogy 15 hónapja először az infláció meghaladja a Tartalékbank 4 százalékos küszöbértékét – ez pedig szembemegy a központi bank növekedés ösztönzésére irányuló lazító politikájával. A péntekre várt adatok szerint India GPD-je 4,5 százalékkal növekszik a július-szeptember időszakban, ami 2013 eleje óta a leglassabb növekedés – írja a Bloomberg közgazdászok felmérésre hivatkozva.
A portál legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy
a fogyasztói árak várhatóan 4,8 százalékon tetőznek.
A törököknél az élelmiszer infláció 30 százalék körül mozgott 2019 első negyedévében, és az év további részében is 15 százalék fölött maradt – köszönhetően a 2018 augusztusi devizaválságnak, amihez az ellátási problémák is hozzájöttek. A kormány úgy döntött, hogy közvetlenül a termelőktől vásárolja meg a termékeket, amelyeket aztán a városokban értékesít. Recep Tayyip Erdogan török elnök egyenesen árulóknak és terroristáknak nevezte azokat a kiskereskedőket, akik az árakat manipulálják.
A száraz időjárás hátráltatta a gabonatermelést, ami az ellátás akadozásához vezethet a következő évben.
A török jegybank 2020 végére 11 százalékos inflációval számol.
Az aszály Afrikában is gondot okoz, néhány dél-afrikai országban a száraz időjárás korlátozta az élelmiszer-termelést.
Zambiában a kukoricatermesztés költségeinek, valamint az élelmiszerárak növekedése hároméves csúcsra repítette az inflációt, míg Zimbabwében közel 50 százalékos volt a havi élelmiszerinfláció.
Nigériában az importrizs ára 7,3 százalékkal emelkedett augusztus óta, miután az elnök elrendelte a határok lezárását, részben az élelmiszercsempészet elterjedése miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.