A pénzügyi szolgáltatások digitalizációja erősíti a versenyképességet

A pénzügyi szolgáltatások digitalizációja jelentős mértékben járulhat hozzá a versenyképesség erősítéséhez – hangsúlyozta Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács mai ülését követően. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a tanács tagjai a Magyar Bankszövetség 22 pontos digitalizációs javaslatcsomagjáról, illetve a külföldi működőtőke hazánkba vonzásának hatékonyabbá tételéről tárgyaltak.

Magyarországon egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú – emelte ki Becsei András, a Bankszövetség elnöke az innovatív megoldások támogatására, a már létező digitális szolgáltatások és az e-ügyintézési törvény adta lehetőségek hatékony kiaknázására tett javaslatot.

A túlzott készpénzmennyiség éves többletköltsége 450-500 milliárd forintra becsülhető

– hangzott el. Becsei András arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elsősorban a papírpénz, illetve érmék előállítása jelenti a legnagyobb terhet az államháztartás számára, sokkal inkább a készpénzre épülő szürke- és feketegazdaság miatt kieső adóbevételek jelentik a komolyabb veszteséget.

A banki fejlesztések eddigi eredményeit ismertetve Becsei András elmondta, hogy az érintőkártyás fizetés Magyarországon lényegesen könnyebb, mint sok más nyugati országban. A Pénzügyminisztérium által életre hívott és támogatott POS-készülékprogram révén a kereskedők bankkártya-elfogadó terminált igényelhettek, és szintén a jó példák közé tartozik, hogy jövő márciusban kötelező jelleggel indul el az azonnali fizetési rendszer.

A következő évek feladata, hogy a gazdaság kitettségének csökkentése érdekében egyre több iparágban valósuljanak külföldi befektetések, illetve megfogalmazódott az is, hogy a kevésbé fejlett országrészek felzárkózásában kulcsfontosságú szerepet játszhat a külföldi működőtőke becsatornázása.

Becsei András egy kérdésre elmondta: a Magyar Bankszövetség a tranzakciós illeték egy részének eltörlésére tett javaslatot, nevezetesen a lakossági ügyfelek elektronikus műveleteinek, azaz elektronikus átutalásainak esetében, egyben azt is indítványozták, hogy az új fizetési szolgáltatók, így a fintech cégek is fizessenek tranzakciós illetéket.

A Magyar Bankszövetség elnöke úgy ítélte meg: a piaci verseny javítását az szolgálná, ha az azonos tevékenységek azonos szabályozás alá esnének.

Becsei András kifejtette: a teljes tranzakciós díjbevétel 226 milliárd forintot jelent, a lakossági tranzakciók mintegy 50-60 milliárd forint illetéket eredményeznek, ebből a lakosság elektronikus műveletei mintegy 10 milliárd forint illetéket hoznak.

Az ülés második előadásában Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár elmondta, hogy Magyarország a működőtőke nagyságát tekintve az európai országok élmezőnyében van, tavaly a bruttó nemzeti össztermék 61 százalékát tette ki.