Most jut el vidékre a MÁP Plusz

A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) egy fontos gazdaságpolitikai és nem pusztán fiskális adósságpolitikai eszköz – vette védelmébe Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a héten már 3 ezermilliárd forint fölé jutó állománnyal rendelkező szuperállampapírt. A jegybanki szakember szerint

szűklátókörűségre vall, ha költségoldalról támadják a terméket, amely érdemben tudja stabilizálni a gazdaságot az ingatlanpiactól kezdve a versenyképességen át a monetáris politikáig.

A megtakarítási ráta idei, 10 százalék körüli emelkedését a jegybank egyértelműen a MÁP Pluszhoz köti. Az új megtakarítások mértéke 3500 milliárd forintra tehető.

Az MNB jövőre alappályán ennél 60 százalékkal magasabb, havi 113, 2021-re pedig havi 92 milliárd forintnyi állampapír bevonzását prognosztizálja, amivel a jövő évi nettó növekmény 1300, 2021-ben 900 milliárd forint lehet. Ha ez így lesz, az Államadósság Kezelő Központnak nagymértékben megnő a mozgástere ahhoz, hogy erősen visszafogja a devizakötvény-kibocsátást, és nagyobb csomagokat vegyen vissza az intézményi befektetőktől.

Az alelnök szerint

téves felvetés, hogy a MÁP Plusz fél év alatt képes lett volna érdemben csökkenteni a rekordméretű készpénzállományt, bár az állomány bővülésének lassulásában már szerepet játszhatott a szuperállampapír.

Teljesen természetes, hogy először a szofisztikált befektetők más instrumentumokban tartott pénzei csatornázódtak át. Az MNB alelnöke szerint vidéken most indul majd be igazán az értékesítés. Várakozásai szerint

Ezzel kapcsolatban Karagich István, a Blochamps ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy azok az ügyfelek adhatják a kereslet bázisát, akik legfeljebb ötmillió forint megtakarítással rendelkeznek. Ám őket, a „megtakarítói szűzeket” nehezebb lesz elérni az ajánlattal, főleg mivel többségük nem kívánja hosszú távon lekötni a pénzét.

Nagy Márton szerint a bővülés akkor is bekövetkezik, ha a MÁP Plusz értékesítésében nem használják majd a bankrendszert, csak az állam saját intézményein – posta, kincstár – keresztül adják majd ezt az állampapírt. A bankok likviditását egyébként egyelőre nem zavarja a kiépülő állampapír-állomány: a jegybank kimutatásai szerint az elmúlt hónapokban a lakossági betétállomány csak 10 százalékkal mérséklődött.