Jelenteni kell az extra helyzetet

A járvány ideje alatti működés biztosítását célzó intézkedések mellett elvárásként fogalmazódik meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiküldött vezetői körlevélben, hogy a címzettek – a biztosítók és a pénztárak – kiemelten monitorozzák és kedvezőtlen folyamatok esetén jelentsék az MNB-nek, ha a vírus hatására volatilisabbá válnak befektetett eszközeik. Arról is be kell számolniuk, ha jelentősebb pénzkiáramlást vagy bevételkimaradást – visszavásárlásokat, díjmentesítéseket, törléseket, (tag)díjnemfizetést, egyéni nyugdíjszámlás pénzkivételt – érzékelnek, továbbá ha olyan kockázat merül fel, amely veszélyezteti a működésüket, vagy az ügyfelek széles körét érinti. Arról is kötelesek jelenteni, ha valamely kihelyezett vagy kiszervezett partnerük kerül kritikus helyzetbe.

Most azonban, amikor a börzék a járvány közvetlen és közvetett hatásai miatt az egész világon mélyrepülésben vannak, nehéz lesz teljesíteni a jegybank azon kérését, hogy részvény- és kötvénybefektetéseik kapcsán a piaci szereplők kiemelten figyeljenek az iparági, földrajzi, gazdasági függőségi, tulajdonosi vagy egyéb kockázatokra. (A jegybank ezek között definiálja a vírus által erősen fertőzött régiók értékpapírjait, az e területekre be- vagy onnan kiszállító beszállítói, termelési, ellátási láncok vállalatait, az idegenforgalmi, vendéglátási, szállítmányozási, logisztikai cégeket, illetve „bármilyen egyéb vállalatot, amely most nem tud működni”.) Az MNB a CIG példája után arra is figyelmezteti a biztosítókat, hogy óvakodjanak a kezesi biztosításoktól a megnövekedő fizetésképtelenségi kockázatok miatt, s tanácsolja a viszontbiztosítási szerződéseik védelmi megfelelőségének áttekintését is.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható