Így kezeli a válságot a Mol

A koronavírus-járvány nem energiaválságot, hanem világválságot hozott, melynek hatásait az energiaipar érezheti meg leginkább – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a társaság rendhagyó közgyűlését követő online sajtóbeszélgetésen.

A társaság vezetője komoly üzemanyagkereslet visszaesésre számít idén, az OPEC+ termeléscsökkentési intézkedései a jelenlegi rendkívüli körülmények között várhatóan nem lesz elegendő a nyersanyagár stabilizálásához.

A vállalatcsoport olajtermékei iránt mintegy negyven százalékkal esett vissza a kereslet, a csökkenés főleg a benzinnél jelentős, a dízel értékesítése ugyanakkor kevésbé érintett.

Az olajcég április elejéig teljes kapacitáson működtette benzinkút-hálózatát, azóta viszont a forgalomhoz igazodva átálltak egy rugalmasabb működésre. A Mol-csoport eddig 28 töltőállomás működését függesztette fel ideiglenesen, a magyarországi kutak közül viszont az összes üzemel jelenleg is.

A társaság finomítói a megszokottnál alacsonyabb, hetven százalék körüli leterheltséggel folyamatosan működnek. Hatvan százalékos kihasználtság alatt részleges leállásra kerülhet sor, amit mindenképpen szeretnének elkerülni.

A petrolkémiai üzletág jövedelmezőségén viszont javított a válsághelyzet, a csomagolóipari termékek iránti igény nem csökkent, és az építőipar sem állt le. Ezek miatt szintre csúcsra van járatva a petrolkémia, a Mol tiszaújvárosi és pozsonyi krakkolói is 95 százalékos hatásfokkal dolgoznak.

A húsz dollár körüli olajár legnagyobb elszenvedője az upstream üzletág, a társaság jelenleg azzal számol, hogy napi 115-120 ezer hordón tetőzhet a kitermelés. Az azeri ACG olajmező megvásárlását pedig továbbra is jó befektetésnek tartják a vállalatnál.

A válság hatására saját hatáskörben egymilliárd dollárnyi beruházást halasztanak el idén,

de várhatóan a beszállítók, partnerek körében is lesz olyan, aki nem tud megrendeléseket teljesíteni. A poliolüzem kivitelezésében ugyanakkor nem látható szignifikáns csúszás Hernádi szerint.

A válsághelyzet kezelésére négy pilléren alapuló stratégiát dolgozott ki a társaság, melynek sarokpontjai a dolgozók egészségének megóvása,a munkahelyek megőrzése, az energiabiztonság, valamint a folyamatos üzletmenet fenntartása.

Járvány elleni védekezésre eddig 2,6 milliárd forintot költött a társaság. A dolgozóknak 640 ezer maszkot és kesztyűt osztottak ki, emellett hetente 3-5 ezer koronavírus-tesztet végeztetnek a kollégákon, melyek közül eddig mindössze három hozott pozitív eredményt.

A vállalatcsoport 25 ezer dolgozója közül hatezer irodai alkalmazott otthonról dolgozhat. A pandémia miatt elbocsátásokra nem került sor eddig a társaságnál, bizonyos munkakörökben viszont részmunkaidőt vezettek be.

A megváltozott munkaterheléshez igazodva három, négy, illetve öt napos munkahétre osztották be a dolgozókat, akik a munkaidő csökkenésével arányosan kisebb bért kapnak a következő néhány hónapban, ideiglenes jelleggel.

Ezeknek az intézkedéseknek csoportszinten körülbelül 5 millió dollár hatásuk van két hónapos időtávon.

Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta:

éves szinten nagyságrendileg 5 milliárd forintot jelent a vállalatnak a forgalomarányos kiskereskedelmi különadó.

A Molnál a válsághelyzet idejére vonatkozóan egyetértenek a speciális közteherrel, a különadó veszélyhelyzeten túli kiterjesztése ugyanakkor nem segíti a versenyképességet.

A válság menedzselése mellett fél szemmel már a megnyíló lehetőségeket figyeli a cég, mivel a szektor néhány térségbeli szereplője várhatóan csődbe fog menni, adott esetben pedig akár iparágon kívüli területre is bemerészkedne a Mol, amennyiben az beilleszthető a társaság stratégiájába.

Azt egyelőre a Molnál sem látják,hogy mikor érhet véget a példa nélküli válság, az viszont biztos Hernádi Zsolt szerint, hogy nem a korábbi világba térünk vissza. A helyzet rendeződését követően felértékelődhet az önellátóság és az ellátásbiztonság szerepe, és részleges deglobalizáció is jöhet.