Szétszakadtak az olajkontraktusok

Az egész világra kiterjedő korlátozások drasztikusan csökkentették a légi, vízi és földi közlekedést.

A globális fogyasztás körülbelül 20 százalékkal, napi 20 millió hordóval esett.

A tárolók mindenhol tömve vannak, a szaúdiak rekordmennyiségben termelnek.

Sok befektető jó lehetőséget lát a bevásárlásra a sosem látott alacsony olajárak mellett, kivitelezni viszont nagyon nehéz: a különböző lejáratú tőzsdei határidős olajkontraktusok árfolyamai között hatalmas különbségek alakultak ki. Kiugró volt a múlt szerdai állapot: aznap a Brent júniusi kontraktusát 13 százalékkal kereskedték a júliusi és 32-vel a szeptemberi alatt. Aki hosszabb távon tartaná a pozícióját, sokat veszíthet a görgetésen, a decemberi lejáratot választva viszont 44 százalékkal kell magasabb árat fizetni, holott semmi sem garantálja, hogy ekkorát ralizik az olaj decemberig.

Olajpiaci pozíció felvételére ezért inkább az erős olajipari vállalatok részvényei és az energiaszektort követő ETF-ek kínálhatnak lehetőséget.

Az árfolyamon hosszú távon csak az segíthet, ha újraindul az élet, és visszatér a kereslet, most ugyanis 35 millió hordós lyuk tátong a termelés és a kínálat közt. Az Amerikai Petróleumintézet március 27-i jelentése szerint a nyersolaj- és gázolajkészletek 16,5 millió hordóval nőttek egy hét alatt. A fizikai olaj ára pedig már 5–8 dolláros szinten van, és az is elképzelhető, hogy az alacsony tárolókapacitás miatt negatívba fordul.

Rövid távon egy drasztikus termeléscsökkentés még emelheti az árfolyamot. Donald Trump csütörtökön egyeztetett a szaúdi koronaherceggel és az orosz elnökkel, és napi 10 millió hordós termeléscsökkentésre számít. A szakma szkeptikusan fogadta a bejelentést, tekintve, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia egy 500 ezer hordós csökkentésről sem tudott megállapodni három hete, a 10 millió hordó viszont a teljes termelésüknek csaknem a fele lenne. A hír hallatára azonban

jelentősen közelebb hozva a határidős olajkontraktusok különböző lejáratainak árfolyamát.