A veszélyhelyzet hatásai sem rendítették meg idén a stabilitást

A biztosítási szektor tavalyi díjbevétele 10 százalék felett bővült az előző évhez képest.

A növekedés motorja a nemélet ág, azon belül a járműbiztosítások, amit azonban részben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjba beépült biztosítási adó magyaráz. Élet ágon az előző évek átlagához hasonlóan a hagyományos egyszeri és eseti díjak bővültek a legjelentősebben – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss, immár a fogyasztóvédelmi elemzést is magába foglaló Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében.

A biztosítási tartalékok elsősorban a unit-linked konstrukciók révén emelkedtek tavaly, ám ez az idei első negyedévben – a pénzügyi piacok változékonysága miatt – csökkenésbe fordult. A díjbevételeknél viszont nem tapasztalható negatív hatás 2020-ban. A szektor jövedelmezősége három éve kiemelkedően magas szinten áll, a jogszabályi szint kétszeresét jelentő tőkefeltöltöttség pedig kedvező eszközösszetételének köszönhetően sem változott jelentősen. Bár a szektor stabilitása megfelelő, a reálgazdasági hatások már rövid távon kihívást jelenthetnek. Továbbra is alacsonyak a hozamok, nő a vagyonbiztosítások kárszükséglete, s szükséges az ügyfeleknek esetlegesen jelentős érdeksérelmet okozó kockázatok mérséklése is.

Az intézmények száma és a taglétszám is csökkent tavaly az önkéntes pénztáraknál, amelyeknél az öregedő tagi állomány a szektor jövőbeni fenntarthatóságát illetően jelent kihívást.

A nyugdíjpénztári tagi befizetések kis mértékben, míg a munkáltatói hozzájárulások jelentősen csökkentek.

Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál az egyéni befizetések növekedése sem tudta ellensúlyozni a munkáltatói hozzájárulások jelentős visszaesését, többek között ennek is köszönhetően az intézmények ismét negatív működési eredménnyel zárták az évet.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak ezzel szemben a korábbi évekhez hasonlóan nyereségesen működtek 2019-ben, a tagok befektetésein pedig 9,8 százalék hozamot értek el. A koronavírus miatti gazdasági következmények egyelőre nem hatottak negatívan a szektor be- és kifizetéseire, a tagság hosszú távú érdekeinek megfelelően. Ezzel együtt az idei első negyedévben a hozamesésnek köszönhetően a fedezeti tartalékok 6,9 százalékkal csökkentek tavalyhoz képest.

Fogyasztóvédelmi téren egyik legfontosabb lépés a tavaly kidolgozott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás koncepció, melynek nyomán idén év végére megélénkülhet a lakásbiztosítási piaci verseny. Az átfogó fogyasztóbarát szemlélet előfutárának tekinthető – korábban bevezetett – etikus életbiztosítási szabályozások átláthatóbbá tették a költségeket és a termékek jellemzőit. Az állomány minőségi átrendeződése így tavaly is folytatódott. A pénztári szektor átláthatóságát a tavaly kialakított pénztári teljes költségmutató (TKMNYP) erősítette. A határon átnyúló intézmények fogyasztóvédelmi felügyelete mellett az MNB figyelemmel kíséri Nagy-Britannia uniós kilépésének a magyar fogyasztókat érintő lehetséges hatásait, illetve az IDD irányelvnek és a PRIIPS rendeletnek való megfelelést.

Tovább folytatódott a közvetítői piac koncentrációja.

Az alkuszok, többes ügynökök által közvetített biztosítások díjai így is növekednek, főképp a nemélet ágnak köszönhetően.

Kismértékben nőtt tavaly a bankcsoporthoz nem tartozó pénzügyi vállalkozások száma. E szektorban továbbra is a hitel- és pénzkölcsönnyújtásból eredő követelésállomány a meghatározó, amelyet a pénzügyi lízing, a work-out, s a folyó faktoring követelésállomány követ. A magas koncentráltság jele, hogy a portfólió négyötöde 25 pénzügyi vállalkozásnál van. Tavaly (a folyó faktoring kivételével) tovább nőttek a követelésállományok, s változatlanul tisztultak a pénzügyi lízing, illetve a hitel és pénzkölcsön portfóliók. A work-out állomány növekedésének oka főképp a tőkeerős, nagy piaci részesedésű pénzügyi vállalkozások portfóliójának bővülése.

A szektor jövedelmezősége jelentősen javult, s valamivel több a nyereséges intézmények száma is (jórészük work-out és a hitelezési tevékenységet folytat). Mind a belföldi, mind a külföldi hitelintézeti források, valamint az egyéb és a saját finanszírozási források is jelentős emelkedést mutatnak a szektorban. Jogszabályi előírás nyomán ezévtől megnőtt a pénzügyi vállalkozások induló tőkéjének mértéke, ám a bankfüggetlen pénzügyi vállalkozások kb. fele 2019 végén is megfelelt e követelménynek.

Az MNB továbbra is kiemelten figyeli a kisösszegű (főképp kézizálog) hiteleket nyújtó intézmények teljes hiteldíj-mutató (THM) számítási módszertanát, a THM maximumra vonatkozó szabályok betartását, s a vonatkozó ügyféltájékoztatási gyakorlatot is. Jelentős fókusz hárul a követeléskezelési panaszkezelésre is, tavaly pedig az MNB a fogyasztókkal szembeni követeléskezelési tevékenységről szóló ajánlást is kiadott.

A tőkepiacon a befektetési szolgáltatók forgalma 6 százalékkal, a kezelt ügyfélértékpapír-állomány értéke pedig jelentősen, 11,3 százalékkal gyarapodott tavaly.

A befektetési vállalkozási szektor jövedelmezősége 2019-ben történelmi csúcsot ért el, adózott eredménye 34 százalékkal haladta meg az előző évit. Valamennyi befektetési vállalkozás tőkeellátottsága megfelelő, a szektor tőkemegfelelési mutatója 22,5 százalékra nőtt.

Az idei első negyedévében a befektetési szolgáltatók kiugró – az előző negyedévhez képest 29,5 százalékkal magasabb – tőkepiaci forgalmat realizáltak, az ügyfélértékpapír-állomány piaci értéke viszont 9,6 százalékkal csökkent. A Budapesti Értéktőzsde 2020. évi első negyedéves összforgalma 45,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

A befektetési alapkezelők által 2019 végén kezelt vagyon is kimagasló szintet ért el 7,5 százalékos növekedéssel 2018-hoz képest. A befektetési alapokat 2019-ben jelentős pozitív hozamhatás és nettó pozitív tőkebeáramlás jellemezte, ám utóbbi értéke kb. 74 százalékkal (az ingatlanalapoknál 90 százalékkal) elmaradt a 2018. évitől.

A befektetési alapkezelők jövedelmezősége jelentősen nőtt, adózott eredményük 2019-re 80,8 százalékkal emelkedett.

Az idei első negyedévében a szektor kezelt vagyonának értéke 2019 végéhez képest 5,8 százalékkal csökkent, elsősorban a kezelt befektetési alapok vagyonának 5,5 százalékos apadása miatt (utóbbi fő oka a negatív hozamhatás volt).

A jegybank 2019 augusztusában a különbözeti ügyletek (CFD) forgalmazását egyedileg korlátozó, idén áprilisában pedig a különbözeti ügyletekre és a bináris opciókra is általános érvényű termékintervenciós határozatokat adott ki. Tavaly az ingatlanalapok jelentős bővülése és a magas kisbefektetői kitettség miatt ajánlás jelent meg a nyilvános, nyíltvégű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozataláról is.