Az adósok tizedének lehet szüksége jövőre a moratóriumra

A hitelmoratóiumnak köszönhetően a koronavírus járvány alatt is fennmaradt a dinamika a magyar bankrendszerben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési jelentéséből. Eszerint a vállalati oldalon a korábbi évi 16 százalékról 8,4 százalékra mérséklődött az állományi növekedés, ezen belül a kis- és középvállalati oldalon 9,4 százalékos volt.a hiteldinamika. Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának igazgatója szerint ennek a növekedésnek nagyjából fele köthető a moratóriumban a bankoknál bennmaradt hitelekhez. Dancsik Bálint főosztályvezető szerint a moratóriumban résztvevők aránya mind a lakossági, mind a vállalati oldalon 40-50 százalékos, de komoly eltérések vannak. Például a vállalati oldalon a kkv-k nagyobb arányban veszik igénybe a lehetőséget, a nagyvállalatoknál 30 százalék alatti az igénybevétel.

A lakosságnál a személyi hiteleknél 70 százalék feletti az igénybevevők köre, a lakáshiteleknél 40 százalék körül áll, az autóhitelek ugyanakkor legkevésbé érintettek a moratóriumban.

A magyar hiteldinamika üteme fél éve még 12, most már csak 1,5 százalékponttal magasabb az EU-átlagánál, ami annak köszönhető, hogy Európában óriási folyószámlahitel-kereteket nyitottak az ottani vállalatoknak – emlékeztettek a jegybanki szakértők. A lakossági oldalon ugyanakkor a magyar emelkedés kiugró, de Dancsik Bálint szerint ezt az is magyarázza, hogy a lakosság GDP-arányos hitelállománya messze elmarad az uniós, de még a régiós átlagtól is, így alacsony bázisról indulunk.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékelése szerint a pandémia legkomolyabb korlátozásait hozó hónapokban a piaci kondíciók romlottak, a hitelfelvételek szigorodtak, s ezzel párhuzamosan a hitelkereslet is csökkent a lakosság és a vállalatok körében. Dancsik Bálint szerint mindkét lépés érthető volt a megváltozott piaci körülmények, a megnövekedett óvatosság miatt. Ezen hatásokat volt hivatva ellensúlyozni egyrészt a hitelezési moratórium, a másik oldalon ugyanakkor a kínálatot az állami és a jegybanki hitelprogramok igyekeznek szélesíteni, a hitelkeresletet fenntartani. A II. negyedévben ugyanakkor az állami hitelprogramok közül a már korábban bevezetett, ismert termékek tudtak érdemi segítséget nyújtani – a vállalati oldalon ez az NHP, a lakossági oldalon pedig a babaváró hitel volt, a többi terméknél ugyan komoly volt az érdeklődés, ám a termékek az időszak közben jelentek meg és így igénylés és folyósítás elhúzódott, így a II. negyedévet érdemben még nem tudták segíteni, de a következő hónapokban már láthatóak lesznek ezen hitelprogramok hatásai is.

A vállalati oldalon a szűken vett II. negyedévben 1,4 százalékkal, 126 milliárd forinttal mérséklődött a hitelállomány.

Ebben a jegybanki szakemberek szerint szerepet játszott az, hogy több nagy cég a válság első napjaiban, az I. negyedévben komoly összegű, rövid távú likviditási hiteleket vett fel, amelyeket a II. negyedévben visszafizettek. Az új szerződéskötések 18 százalékkal maradtak el éves szinten a II. negyedévben az egy évvel korábbi bázistól, aminek döntő részét az áprilisi lényegében hitelstopnak érezhető megtorpanásakor abszolválták a bankok, május- júniusban már szépen emelkedtek a folyósítások. A teljes új kihelyezéseken belül 30, a kkv-hitelek között 60 százalékos volt az NHP Hajrá részaránya. A pénzintézetek az érintett három hónapban azt tapasztalták, hogy a megmaradt hitelkereslet döntően a rövid távú, likviditási hitelek irányban volt magas.

A bankok 55 százaléka szigorított a nagy- és közepes, 47 százalékuk a kis- és mikrovállalkozások hitelezési feltételein,

s a II. félévben a pénzintézetek 53, illetve 38 százaléka további szigorítást helyezett kilátásba.

A lakossági oldalon a 232 milliárdos hitelezési többletből 140 milliárd forint volt a Babavárónak köszönhető, a lakáshitelek állománya 88 milliárddal magasabb az egy évvel korábbi bázisnál, sőt 6 milliárddal még az egyéb fogyasztási hitelek állománya is nőni tudott – itt egyértelmű a moratórium állomány fenntartó hatása, hiszen az új folyósításokon belül a járvány hatására leginkább a személyi kölcsönök 63 százalékos visszaesése volt látható.

A lakáshitelek 20 százalékkal estek, ugyanakkor a babaváró ugyanakkor mentette a piacot.

A bankok 36 százaléka a lakáshitelek, 80 százalékuk a fogyasztási hiteleknél szigorított a kondíciókon, a II. félévre viszont már a hitelintézetek 16 százaléka enyhítést vár. Bár a hitelkereslet komolyan visszaesett az első félévben, a feltételek enyhítésével az érdeklődés visszatérését várják a bankok.

Az MNB felmérése szerint az új lakáshitelek 74 százaléka legalább 10 évre, vagy a futamidő végéig fix kamatozású volt június végén. A szigorítások ellenére sem emelkedtek a hitelköltség mutatók, amit a személyi hitelek év végéig 5,9 százalékon történő befagyasztása indokolhat.

A 862 milliárd forintnyi babaváró a lakossági hitelállománynak már 10 százalékát teszi ki. A termék válságálló volt, hiszen a többi hiteltermékhez képest sokkal kisebb volt a visszaesés a pandémia idején a folyósításban. A jegybank külön kérdőíves felmérést végzett a babaváró igénylőknél. Ennek eredménye szerint az ügyfelek 75 százaléka valamilyen lakáscéllal vette fel a támogatást. A korlátozások idején csak az autóvásárlási hitelcél esett vissza szignifikánsan. A felmérés szerint a babavárót felvevők kétharmada viszonylag könnyen tudja viselni a törlesztési terhet, annak köszönhetően, hogy a felmérés szerint a babavárót felvevők zöme magasabban kvalifikált, jobb jövedelmi helyzetben van, jelentékeny többségüknek legalább 3 hónapra elegendő tartaléka van.

Kérdésre válaszolva Nagy Tamás elmondta:

a jegybank szorosan nyomon követi a moratóriumban részt vevők helyzetét, egyelőre úgy vélik, hogy 2021-től egy célzott moratóriumnak kellene felváltania a mostani általános moratóriumot, ahol a sérülékenyebb háztartások számára nyílna lehetőség a prolongálásra.

A sérülékeny háztartások arányát 10-15 százalékra teszi az MNB. További intézkedés nélkül 8-10 százalékos szintre futhat fel a jegybank szerint a nem fizető hitelek állománya.