Hitelboomot hozhat a támogatás

A hazai hitelintézetek nagy reményeket fűznek a lakás­felújítási támogatáshoz az arról már nyilvánosságra hozott információk alapján. Érthető a bizakodás, hiszen a KSH adatai szerint

több mint 1,7 millió család igényelheti a támogatást, amelynek kerete az eddig hírek szerint felülről nyitott.

Az OTP-nél és a Takarékbanknál is arra számítanak, hogy a támogatáshoz jutó ügyfeleknek legalább a fele hitelt is kér majd, és számottevő hitelfelvételi arányt prognosztizálnak az MKB Banknál is.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen hiteltermékkel kapcsolható össze a legkedvezőbben a konstrukció.

Az OTP szakértői szerint annak, aki nagyobb beruházást tervez, érdemes lehet az olcsóbb, jelzálog-fedezetű felújítási hiteleket keresnie, de a várakozásaik szerint inkább a gyorsabban és ingatlanfedezet nélkül elérhető személyi hitel lesz a sláger. A banknál emlékeztettek, hogy 2021. januártól már elérhető lesz a minősített fogyasztóbarát személyi hitel, amely gördülékeny igénylést és kedvező kondíciókat kínál majd.

A bankok szerint a felújítási támogatás életet lehelhet a szabad felhasználású jelzáloghitelek piacába.

Az MKB-nál úgy vélekedtek, hogy főleg a nagyobb összegű (4-6 milliós) igénylések esetében lehet nagyobb érdeklődés a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt,

bár összességében azt várják, hogy az igénylések jelentős hányada személyi kölcsönre szól majd. Ezzel szemben a Takarékbank úgy számol, hogy a támogatást igénylők a lakáscéljaikhoz zömében célzott lakáshitelt vesznek fel a magasabb árazású szabad felhasználású hitel vagy személyi kölcsön helyett.

A Budapest Banknál viszont úgy vélik, hogy felújításhoz inkább személyi kölcsönt, mint jelzáloghitelt választanak majd az ügyfelek.

Az eddig megismert részletek szerint a legalább egy gyermeket nevelők a támogatást visszatérítésként kaphatják meg: mégpedig a számlákkal igazolt költségek 50 százalékát, maximum 3 millió forintot.

Mindez az MKB szerint azt feltételezi, hogy a lehetséges 3 milliós támogatáshoz a jogosultnak rendelkeznie kell hatmillió forinttal. Lehet, hogy éppen ezért sokan vesznek majd fel hitelt, hiszen nincs a felújításra költhető megtakarításuk. Ennek egy része ugyanakkor megelőlegező hitelként működik majd, hiszen az állami kiutalás után az ügyfelek visszafizethetik a felújításra felvett hitel felét. Ha valóban megelőlegezésről van szó, akkor az OTP szerint lehetővé kellene tenni, hogy a támogatást a finanszírozó bank számolhassa el, hívhassa le az államtól, és vizsgálja meg a jogosultságot.

Ugyanakkor az eddig megismert részletek alapján sokkal valószínűbb, hogy az ügyfél a felújításhoz gyorsan és könnyen elérhető bankhitelt igényel majd, és a számlák benyújtása, valamint a támogatás kifizetése után a támogatás összegével előtörleszti a hitelét. Az is elképzelhető, hogy a támogatást további felújításba, esetleg más célra használja, vagy megtakarításként kezeli. Az MKB-nál azt sem tartják kizártnak, hogy a bankok a két éve megszüntetett lakás-takarékpénztári megtakarításokból finanszírozott felújítási támogatás mintájára akár standardizált hitelkonstrukció újraindításán is elgondolkodnak. A részletszabályok ismerete nélkül azonban nehéz a további lehetőségeket boncolgatni a pénzintézetek szerint, ezért egyelőre türelmet kérnek az ügyfelektől.